Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes
Balatonkeresztúr–Réti-dűlő, nyolc egyén temetkezése (tömegsír) a középső bronzkorból, a Kr. e. 1770 és 1620 közötti időből Forrás: Fábián Szilvia, HUN-REN BTK Régészeti Intézet
Nyitókép: Forrás: Fábián Szilvia, HUN-REN BTK Régészeti Intézet

Szenzációs felfedezés: eddig ismeretlen nép nyomaira bukkantak a Balatonnál

Rég kihaltnak vélt, ősi, vadászó-gyűjtögető bronzkori nép temetkezési helyét fedezték fel Balatonkeresztúron.

Az M7-es autópálya 2003-ban, illetve 2004-ben történt bővítése kapcsán a Balatonkeresztúr határában megtalált bronzkori sírok csontanyagának archeogenetikai elemzése arra utal, hogy egy mindeddig ismeretlen népcsoport temetkezési helyét fedezték fel- adta hírül az origo.hu.

A vizsgálat eredményéről 2023. szeptember 9-én a rangos Oxford Acdemic Molecular Biology and Evolution szakfolyóiratban jelent meg publikáció, Gerber Dániel vezető szerzőségével. A publikációban vizsgált és szénizotópos kormaghatározással az i. e. 2560-1620 közöttre datált temetkezések közül a legkorábbi a régészeti szakirodalomban Somogyvári-Vinkovci kultúrához tartozó sír.

Szintén itt bukkantak rá a régészek arra az ugyanehhez a kultúrához tartozó másik, nyolc csontvázat tartalmazó sírra, amely – e korszakon belül – a legfiatalabbnak számít. E sírnak az az egyik legfőbb különlegessége, hogy a nyolc egyén testét a korszakra jellemző hamvasztásos temetkezési szokástól eltérően egyetlen közösségi gödörben hantolták el.

Az archeogenomikai vizsgálatok szerint a Somogyvár–Vinkovci kultúrához tartozó egyén

harmadrészben az akkori dél-dunántúli őslakosok,

kétharmad részben pedig a korszakban az Európát benépesítő, a kelet-európai sztyeppékről érkező és valószínűleg indoeurópai nyelveket beszélő népcsoportok egy korábban nem vizsgált, feltehetően a Baltikum térségéből származó ágának leszármazottja.

Az általa képviselt populáció sokkal jobban hasonlít a modern balkánihoz, mint az őket nagyjából i. e. 2200 körül követő és a térségből kiszorító, az archeológiai szakirodalomban Kisapostagi-kultúrának nevezett közösséghez tartozó népességhez. Ez az újonnan érkezett népesség – a 11 csontvázas temetkezés teljes genomelemzése alapján –, európai viszonylatban a korszakban egyedülállóan magas ősi, vadászó-gyűjtögető genetikai örökséggel rendelkezett.

Ez azért számít különlegesnek, mert a vadászó-gyűjtögető népcsoportok történte az utolsó pleisztocén eljegesedés előtti időkre nyúlik vissza; ők tekinthetők Európa őslakosainak még a földművelés és állattenyésztés elterjedése előtti időszakban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

Kihirdették az Alaptörvény nagy vihart kavaró módosítását

Kihirdették a Magyar Közlönyben Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a vasárnapi hatályba lépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása, az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl kilenc évre választják, és legfeljebb 70 éves korukig lehetnek hivatalban, 12 évben maximálják az országgyűlési képviselők mandátumát, valamint feláll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×