Csák János az SZTE-n tartott sajtótájékoztatóján közölte: a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók, mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás "főútvonalán" fekszenek.
A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon, azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.
Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig "gyerekcipőben járt". Ekkor - a 2022-ben Nobel-díjjal elismert - Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját.
Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait - magyarázta az egyetemi docens, hozzátéve:
ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható.
Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel - germánokkal, szarmatákkal - keveredtek - közölte a kutató.
Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak.
A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal
- mondta Török Tibor.
A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről - ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak - még nincsenek adatok - közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai-magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.