A SARS-CoV-2 levegőben történő terjedése jelentős szerepet játszik a kutatók szerint a betegség terjedésében, ezért fontos a levegő higiéniájának javítása is – írják a Nature-ben megjelent cikkben.
Az egyik legfontosabb kérdés a megbetegedéssel kapcsolatosan kezdettől fogva az, hogy az influenzához hasonlóan szezonális vírusként viselkedik-e, vagy az év bármely időszakában ugyanúgy terjed. A MedicalXpress cikke szerint első elméleti modellezések szerint az éghajlat nem játszik szerepet a terjedésében, mivel a fogékony, a vírussal szemben immunitással nem rendelkező egyének egyelőre túl nagy számban vannak jelen. Egyes megfigyelések azonban arra utaltak, hogy a kezdeti terjedés Kínában az északi szélesség 30 és 50 fok közötti szélességi fokán zajlott, alacsony páratartalom és alacsony hőmérséklet, 5 és 11 °C közötti értékek mellett.
"Az a kérdés, hogy a koronavírus valódi szezonális betegség-e, egyre inkább központi kérdéssé válik, ami hatással van a hatékony beavatkozási intézkedések meghatározására is" – vélekedik Xavier Rodó, a kutatást végző Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet éghajlati és egészségügyi programjának igazgatója és a tanulmány koordinátora.
Mégis van bizonyíték
Rodó és csapata először a hőmérséklet és a páratartalom összefüggéseit elemezte a SARS-CoV-2 terjedésének kezdeti szakaszában öt kontinens 162 országában, még mielőtt a korlátozó intézkedések életbe léptek volna. Az eredmények szerint a magasabb terjedési arány alacsonyabb hőmérséklethez és páratartalomhoz társult.
A kutatócsoport ezután elemezte, hogy az éghajlat és a betegségek közötti kapcsolat hogyan alakult az idők során, és hogy ez a kapcsolat a különböző területeken konzisztens volt-e. Azt találták,
az első járványhullámok a hőmérséklet és a páratartalom emelkedésével enyhültek, a második hullám pedig a hőmérséklet és a páratartalom csökkenésével kezdődött.
Ez a mintázat azonban nyáron minden kontinensen megtört.
"Ez több tényezővel magyarázható, többek között a fiatalok tömeges összejöveteleivel, a turizmussal és a légkondicionálással" – magyarázza Alejandro Fontal, az intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A déli félteke adatai megerősítést adtak
A déli féltekén ugyanezeket az összefüggéseket ismerték fel: az éghajlati hatások 12–18 °C közötti hőmérsékleten és 4–12 g/m3 közötti páratartalom mellett voltak a legnyilvánvalóbbak, bár a szerzők figyelmeztetnek arra, hogy ezek a tartományok tájékoztató jellegűek.
Végül egy járványtani modell segítségével a kutatócsoport kimutatta, hogy a hőmérséklet beépítése a terjedési arányba jobban működik a különböző hullámok, különösen az első és a harmadik európai hullám emelkedésének és csökkenésének előrejelzésében.
Figyelni kell az időjárásra is
"Összességében eredményeink alátámasztják, hogy a koronavírus valóban szezonális, alacsony hőmérsékleten terjedő fertőzésnek tekinthető, ebben az influenzához és egyéb koronavírusokhoz hasonló" – mondja Rodó.
Ez a szezonalitás jelentős mértékben hozzájárulhat a fertőzés terjedéséhez, mivel
az alacsony páratartalmú körülmények bizonyítottan csökkentik az aeroszolok méretét, ezáltal növelik a szezonális vírusok, például az influenzához hasonló vírusok levegőben történő terjedését.
"Ez az összefüggés indokolja, hogy a beltéri szellőzés javításával hangsúlyt fektessünk a lebegő higiéniájára, mivel az aeroszolok hosszabb ideig képesek lebegve fennmaradni" – mondja Rodó, kiemelve, hogy a meteorológiai paramétereket is be kell vonni a védekezési intézkedések értékelésébe és tervezésébe.
