eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Jakab Ferenc fontos adatot közölt a fertőzés utáni védettségről

Egy kutatás szerint 61 százalékban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.

Mennyi ideig vagyunk védettek egy átvészelt fertőzés után – ez sokakat érdeklő kérdés, és Jakab Ferenc professzor a pécsi virológusok Facebook-oldalán most egy kutatást ismertetett, amely a semlegesítő antitestek szintje és változása alapján négy nagy csoportba sorolta a betegeket.

Összesen 164 beteg mintáit vizsgálták több időpontban, az utolsó vizsgálat 6 hónappal a tünetek megjelenése után történt. Ezek szerint így oszlottak meg a korábbi fertőzöttek:

  • Az 1 csoportba tartozó személyek nagyon alacsony (szinte negatív) semlegesítő antitestszintet mutattak már a betegség kezdetén is. Ez a vizsgálat betegek 12 százalékát érintette (19/164 beteg).
  • A 2. csoportba tartozó betegeknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható semlegesítő antitest szint. 27 százaléka (44/164) a betegeknek ebbe a csoportba tartozott.
  • A 3. csoportba azokat a személyeket sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető semlegesítő antitest szint. A betegeknek 29 százalékánál (52/164) írták le ezt a jelenséget.
  • A 4. csoport a „legszerencsésebbek”, hiszen náluk a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A legtöbb beteg, 32 százalék (52/164) tartozott ebbe a vizsgálati csoportba, és ők zömmel súlyosabb klinikai tünetekkel vészelték át a fertőzést.

A sejtes immunitás alapját képező T-sejt válasz viszont minden csoportban hasonlóan magas volt.

Jakab Ferenc szerint a kutatás fontos tanulságok levonására ad lehetőséget:

  • A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19 betegségből felépült betegek esetében.
  • 61 százalékban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
  • A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitest szint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
  • Mivel az átvészelt betegek legalább 39 százalékánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
  • A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése.

Prof. Dr Jakab Ferenc Nagyon sokan kérdezik Tőlünk, hogy mennyi ideig védettek egy átvészel fertőzés után. Egy most...

Közzétette: Virológia Pécs2021. március 24., szerda
Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×