Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Az égnek szegezett fehér rakéták egy indítóállomáson.
Nyitókép: Unsplash

Újabb európai helyszínekre telepíthet atomfegyvereket az USA

Jelenleg hat európai országban vannak nukleáris fegyverei az Egyesült Államoknak, azonban vizsgálják, mely NATO-tagállamokban vannak olyan alkalmas repülőterek, ahová további eszközöket lehet telepíteni, ezzel is bizonyítva a szövetségeseknek a diztonsági garanciák fennmaradását.

Az amerikai kormányzat és a NATO keretein belül tárgyalások folynak arról, hogy a nukleáris megosztási programot további európai tagállamokra is kiterjesszék – írja a Financial Times híradása nyomán az Index.

A tervek szerint újabb újabb országok fogadhatnák az úgynevezett kettős képességű repülőgépeket (Dual Capable Aircraft – DCA), amelyek hagyományos és nukleáris fegyverek bevetésére egyaránt alkalmasak.

Egyes források azt állították a brit gazdasági lapnak, hogy a kezdeményezés célja annak demonstrálása, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa biztonsága mellett, még akkor is, ha a jövőben csökkentheti hagyományos katonai jelenlétét a kontinensen.

A tárgyalások iránt elsősorban az Oroszországhoz közel fekvő NATO-tagállamok mutatnak érdeklődést.

A lap szerint különösen Lengyelország és a balti államok támogatják a nukleáris jelenlét kiterjesztését. Lengyel vezetők az elmúlt időszakban többször is nyilvánosan jelezték, hogy készek lennének amerikai nukleáris fegyvereket befogadni.

A lap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyelőre nincs megállapodás a program kibővítéséről, az üggyel kapcsolatos konzultációk még a kezdeti szakaszban vannak.

Jelenleg 6 ország vesz részt a NATO nukleáris-megosztási rendszerében:

Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Törökország és az Egyesült Királyság. Ezekben az országokban tárolnak amerikai nukleáris fegyvereket, amiket az amerikai hadsereg őriz, és amiknek a bevetéséről csak Washington dönthet.

A Trump-kormányzat az elmúlt időszakban több, Európába tervezett fegyverrendszer telepítését is visszavonta, valamint csökkentette az európai kontinensen állomásozó amerikai csapatok létszámát. Ez több NATO-szövetségesben aggodalmat váltott ki amiatt, hogy gyengülhet a kontinens védelmi képessége.

Bár az európai országok jelentős védelmi kiadásnöveléseket vállaltak az elmúlt években, a Financial Times szerint a legtöbb szövetséges továbbra is az amerikai nukleáris elrettentő erőt tekinti Európa biztonságának egyik legfontosabb pillérének. A most vizsgált lehetőség ennek a biztonsági garanciának a megerősítését szolgálhatná a NATO keleti szárnyán.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×