Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által közreadott felvétel a Dorian névre keresztelt trópusi viharról az Atlanti-óceán felett, Puerto Ricótól északra a Nemzetközi Űrállomásról nézve 2019. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/AP/NASA

Újraindul a turizmus a Nemzetközi Űrállomáson

Három fizető turistát visz fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) 2021 második felében a SpaceX űripari vállalalat a houstoni központú Axiom Space startupcéggel közös vállalkozásban.

A két cég csütörtökön írt alá megállapodást a SpaceX által kifejlesztett Crew Dragon űrkapszula turisztikai célú használatáról.

Eddig nyolc űrturista járt a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz orosz űrkapszula segítségével, de

több mint 10 éve egyetlen magánszemély sem fordult meg a Föld körül keringő objektumon.

Az első űrturista az amerikai Dennis Tito volt, aki 2001-ben nyolc napot tölthetett az űrállomáson 20 millió dollárért, az utolsó űrturista pedig a kanadai Guy Laliberté, a világhírű Cirque du Soleil alapítója volt 2009-ben.

A csütörtöki bejelentés szerint a három űrturista egy hivatásos parancsnok vezetésével látogat az űrállomásra, ahol legalább nyolc napig élhetik át a mikrogravitáció élményét. A kozmikus turistautak pontos árát nem közölték, de az becslések szerint több tízmillió dollár lehet, mivel csak az űrkapszulát útjára bocsátó Falcon 9 rakéta minden egyes indítása 60 millió dollárba kerül.

A New York Times

55 millió dollárra becsülte a részvételi díjat, és úgy értesült, hogy a "társasút" egyik helyét már le is foglalták.

Az első társas űrutazás fordulópontot jelent a világűr hozzáférhetőségében - jelentette ki Michael Suffredini, az Axiom Space vezetője. A cég évi 1-2 utaztatást tervez az űrbe.

A SpaceX - Elon Musk vállalata - szerződést kötött egy másik űrturisztikai vállalattal, a Space Adventures nevű céggel is, amely a privát űrutazások történetében minden korábbinál messzebbre - az ISS-nél három-négyszer távolabbra - akarja vinni a turistákat a világűrbe. Az első extratávoli űrutazásokat is 2021 végére, legkésőbb 2022-re ígérik.

Elon Musk januárban azt mondta, hogy első ízben a folyó év második negyedében a NASA számára is visznek fel űrhajósokat az ISS-re.

A SpaceX-en és partnerein kívül az űrturizmusüzletbe való bekapcsolódást tervezi Richard Branson cége, a Virgin Galactic, és Jeff Bezos vállalkozása, a Blue Origin is. Ez utóbbiak "fapados" űrutazásokat terveznek, kifejlesztés alatt álló űrjárműveikkel épp csak a kozmosz határán túlra, 80-100 kilométerre repítenék fel utasaikat, a Virgin Galactic esetében például mindössze 250 ezer dollárért.

A Boeing is dolgozik a NASA számára egy űrjárművön, amely a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között ingázna, de a Starliner nevű űreszköz fejlesztése eddig komoly technikai akadályokba ütközött.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×