Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Csillagászok megtalálhatták az első Naprendszeren kívüli holdat

Csillagászok megtalálhatták az első Naprendszeren kívüli holdat, amely jelentősen nagyobb a Földnél, a Neptunuszhoz vagy az Uránuszhoz hasonló méretű.

A Columbia Egyetem csillagászai a Science Advances folyóiratban mutatták be tanulmányukat az első exohold-jelöltről, a Földtől nyolcezer fényévnyi távolságban lévő Kepler 1625b óriás gázbolygó körül keringő holdról.

Az óriás gázbolygó a Naphoz hasonló méretű, de az idősebb Kepler-1625 csillag körül kering. Mivel mind a Kepler-1625b, mind holdja gázóriások, nincsenek meg a feltételek élet létezéséhez.

"Ez az első eset, hogy Naprendszerünkön kívüli holdat észleltünk"

- hangoztatta David Kipping, a Columbia Egyetem adjunktusa, aki Alex Teacheyvel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble és a Kepler űrteleszkópjai segítségével bukkantak az égitestre.

"Ha a Hubble megfigyelései megerősítik észlelésünket, akkor a felfedezés létfontosságú kulcsokat biztosít bolygórendszerek fejlődésének megértéshez, és a szakembereket a holdak formálódásának elméleti újragondolására késztetheti" - tette hozzá a csillagász.

A becslések szerint az exohold az általa kísért bolygó tömegének csupán 1,5 százaléka. Az óriás gázbolygó többszöröse a legnagyobb bolygóként számon tartott Jupiter tömegének. Ez az arány hasonló a Föld és a Hold tömegarányához.

"A naprendszer mértékei szerint ez a hold nagy és különös"

- mondta Kipping.

Az exohold nagyobb mint a Naprendszer legnagyobb holdja, a Jupiter Ganymede holdja, amelynek átmérője 5260 kilométer. Az exohold nagyjából akkora, mint a Naprendszer legkisebb gázbolygója, a Neptunusz, átmérője 49 ezer négyzetkilométer lehet.

Az exohold nagyjából hárommillió kilométerre kering bolygója körül, ami akkora, mint a Föld és a Nap közötti távolság.

Kipping és Teachey a naprendszeren kívüli holdat csillagászok által használt tranzit módszerrel fedezték fel, amelyek mér mintegy négyezer bolygóra bukkantak a naprendszer kívül. A Kepler-1625 csillag fényességét mérve bukkantak rá átmeneti elhalványodásra, amely akkor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó. majd az exohold elhaladt a csillag előtt.

Mérete miatt a tudósok bizonytalanok abban, hogyan keletkezhetett ez a hold. "Ha megerősítjük létezését, az teljesen átrendezi annak megértését, miként keletkezhetnek a holdak és hogy miből állhatnak" - közölte Thomas Zurbuchen, a NASA misszióvezetője.

A kutatók úgy vélik, hogy már a jövő év elején meglesznek a pontosabb bizonyítékaik az exohold létezésére.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×