Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Veszélyesebb a legionella baktérium, mint gondoltuk

Komposzttal való munkavégzés által is fertőzhet a legionella baktérium - figyelmeztetnek brit szakemberek.

A szigetországban az elmúlt években egy ember halálát és öt másik megbetegedését okozta a legionellózis betegség kórokozója a komposzttal való érintkezés nyomán - adta hírül a BBC hírszolgálata honlapján.

A szakértők ezért arra figyelmeztetik a kertészkedőket, hogy a komposzthasználat után - különösen étkezés, vagy dohányzás előtt - mossanak kezet. Martin Donaghy, a skót egészségvédelmi hatóság igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy az elmúlt öt évben három biztos esetet, valamint egy-egy lehetséges esetet diagnosztizáltak, amelyek okozója a legionella baktérium volt.

A legionellózis (légionárius betegség) fejfájással, lázzal, hidegrázással és izomfájdalmakkal kezdődik, ezután légzési problémák jelentkeznek, majd tüdőgyulladás lép fel. Az esetek mintegy tíz százaléka halálos. Ez a fertőző betegség, tipikusan civilizációs kór, amely a legionella baktériumfajhoz tartozó és általában a levegőben található kórokozók útján terjed. Az elnevezés 1976-ból származik, amikor egy Philadelphiában tartott légiós veterángyűlés után tömeges tüdőgyulladás tört ki, több mint 30 halálos áldozatot követelve.

A brit szakértők jelenleg is vizsgálják, hogy hibáztathatók-e a komposzt összetételében végrehajtott változtatások a betegség okaként.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×