eur:
404.93
usd:
375.41
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
A drónnal készült felvételen a kivilágított Nemzeti Atlétikai Központ 2023. augusztus 16-án, három nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét augusztus 19. és 27. között rendezik.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Sportközgazdász: érdemes lenne elgondolkodnia a magyar társadalomnak az olimpián

Andrzej Duda államfő szerdai bejelentése szerint Lengyelország megpályázza a 2036-os nyári olimpia megrendezését, amire eddig hivatalosan Mexikó és Indonézia jelentkezett. Dénes Ferenc sportközgazdászt az esélyekről kérdeztük.

Lengyelország jó esélyekkel pályázhatna az olimpia megrendezésére, hiszen egy nagy, a kelet-európai régió meghatározó államáról van szó, komoly sportmúlttal, ahol, ha nem is feltétlen a magyaréhoz hasonló, vagy nagyságrendű, de mégis jelentős sportfejlesztés ment végbe az elmúlt évtizedben, évtizedekben, tehát komoly kihívója lehet bárkinek – fogalmazott Dénes Ferenc.

Az utóbbi időkben trendszerűnek tűnik, hogy megavárosok nyerik a rendezési jogot, gondolva például a 2028-as Los Angeles-i, akár 2032-es ausztráliai Brisbane-i olimpiára. Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel gazdaság képes lenne-e megbirkózni egy ötkarikás játékkal, a spórközgazdász azt mondta, hogy méretét illetően bizonyosan, bár azt nem tudja, hogy most, pláne 13 év múlva hogyan fog állni a lengyel gazdaság. Dénes Ferenc a rendezés kritikus faktorát illetően Matolcsy György jegybankelnök, illetve a nemzetközi politika más szereplőinek gondolatait idézve azt mondta, hogy a bizonytalanság új korába léptünk, és

a következő évek, évtizedek komoly bizonytalansági kockázatokkal terhesek.

A szakértő megerősítette, hogy ha egy város a kelet-közép-európai térségben olimpiát rendez, akkor utána legalább 50 évnek el kell(ene) telnie, mire egy másik régióbeli sikeresen pályázhat. „Elvileg van egy ilyen rotációs elv, de ez sokban függhet attól, hogy például az említett megapoliszok mennyire lesznek érzékenyek rendezésre, és hogy milyen ajánlatokat tesznek a pályázók” – fogalmazott Dénes Ferenc, arra is felhívva a figyelmet, hogy a pandémia miatt nagyon balszerencsésen alakuló tokiói olimpia sok országot, várost elgondolkodtathatott, ezért aztán az sem kizárt, hogy az említett elvet figyelmen kívül hagyják.

Szintén meghatározó lehet a jövőben, hogy milyen lesz a nemzetközi politikai erőtér, mert egy olimpia, bármennyire is tagadjuk, egy nemzetközi politikai erőtér részese. „Hogy ez a kelet-európai térség felemelkedik a következő évtizedekben, vagy más térségek lesznek erőteljesebben jelen a világpolitikában, megmondani most nem tudom.”

2036-ra hivatalosan egyelőre csak Mexikó és Indonézia nyújtotta be a pályázatát, de sok mindenki másról is hallani. Dénes Ferenc azzal kapcsolatban,

hogy Magyarországnak érdemes lenne-e beszállnia a versenybe, azt mondta, hogy ezen „már túl vagyunk”.

Úgy véli, a budapesti atlétikai világbajnoksággal és Fürjes Balázs nevezésével NOB-tagnak – ami azt vetíti előre, hogy Magyarország erősíteni kívánja a nemzetközi sportdiplomáciáját –, már megindult felelős politikusokban, döntéshozókban egyfajta gondolkodás, aminek fontos kimenetele lesz, hogy a magyar társadalom partner lesz-e egy olimpiai rendezési pályázatban.

Személy szerint úgy érzi, a korábbi pályázattal ellentétben most sokkal pozitívabb a közhangulat, és a kormányzat is kifejezetten jól kommunikál ez ügyben, bár inkább rejtetten, sem mint nyíltan. „Igen, érdemes arról elgondolkoznia a magyar társadalomnak, hogy belevágjunk-e egy ilyen hosszú pályázati procedúrába és esetleg később egy rendezési folyamatba” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Prőhle Gergely: Olaf Scholz megelégelte az állandó revolverezést, úgy érezheti, most rajta van a világ szeme

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Uniónak az az érdeke, hogy minél előbb előre hozott választásokat tartsanak Németországban, miután a liberálisok a pénzügyminiszter menesztését követően kiléptek a kormánykoalícióból – mondta az InfoRádióban a volt berlini magyar nagykövet, aki arról is beszélt, hogy miért várnak kulcsfontosságú hetek Olaf Scholzra.

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×