eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Facebook/Magyar Nemzeti Múzeum

Különleges római díszpáncél látható a Nemzeti Múzeumban

Egy igen ritka, teljes és ép római lófejpáncélt mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) novemberi Hónap kincse kiállítása, melynek szerdai megnyitóján az MNM és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetői egy oktatási, képzési és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá.

Októberben indította el a Nemzeti Múzeum a Hónap kincse tárlatsorozatot, amely most egy különleges régészeti leletet mutat be az MNM Lapidáriumában. A Dunából fél évszázada előkerült díszpáncélt az MNM 2,65 millió forintért vásárolta egy magángyűjtőtől, igen kedvező áron, ám a jelenleginél sokkal rosszabb állapotban - mondta el a megnyitón az intézmény főigazgatója, L. Simon László. Megjegyezte: a kormány támogatásának köszönhetően nemcsak komoly béremelési programot sikerült elindítani a Nemzeti Múzeumban, de az intézmény szabadabban tud műtárgyakat is vásárolni. Az elmúlt hónapokban csaknem 100 millió forint értékben szereztek be műtárgyakat, az anyamúzeum mellett részben az MNM filiáléi számára is.

Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a Nemzeti Múzeum Lapidáriuma számos emléket őriz Brigetióból (ma Komárom Szőny városrésze), ennek közelében fedezték fel a most bemutatott díszpáncélt is. Ilyen ép lófejpáncél még nem került elő sem Magyarországról, sem a Dunából, de az egész Római birodalom területén is ritkaságszámba megy.

A háromrészes díszpáncél két, szemvédő kosarat tartalmazó, sasfejben végződő oldallemezét egy kis méretű homlokpáncél köti össze, rajta egy pajzsos, lándzsás istenalakkal. Az alak kontúrját poncolással emelték ki, ez az úgynevezett brigetiói stílus sajátossága.

A lófejpáncél harcászati értékkel nem bírt, manőverek, ünnepségek alkalmából használták.

Ez a díszpáncéltípus a kereszténység 3. századi elterjedése előtti, utolsó "roham" része a római istenvilág tiszteletének megerősítésére

- jegyezte meg Borhy László.

A rektor emlékeztetett arra is, hogy az ELTE Régészeti Intézetének jogelődje és a Nemzeti Múzeum között több évszázados a partnerség, amelyet most a két intézmény közötti oktatási és képzési, valamint tudományos együttműködés foglal keretbe.

L. Simon László elmondása szerint a megállapodás része egy komoly, több tízmillió forint értékű ösztöndíjcsomag is, amelyet a következő félévtől az ELTE 20 régész és 10 könyvtár szakos hallgatója számára írnak ki. A program így egyszerre segít majd a Nemzeti Múzeumot sújtó humánerőforrás-hiányon és nyújt lehetőséget szakmai gyakorlatra az ELTE hallgatói számára.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy a Nemzeti Múzeum mint nemzeti kultúrstratégiai intézmény kiemelt kormányzati támogatásban részesül. "A többletforrás az idei esztendőben 1,6 milliárd forintot, jövőre 2,1 milliárd forintot, majd a 2023-2025 közötti időszakban, éves beépülő többletforrásként, újabb 2,1 milliárd forint összeget jelent az intézmény számára".

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×