Infostart.hu
eur:
362.68
usd:
315.03
bux:
147757.82
2026. augusztus 4. kedd Dominika, Domonkos
Nagy Zoltán Zsolt a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

„Ha 30-40 centiméter távolságból olvasunk betűket, akkor ahhoz igénybe kell vennünk a szem alkalmazkodóképességét. Ez azt jelenti, hogy a szemlencsénknek domborodnia kell, mert 5 méter távolság már optikailag végtelen távolságnak számít, és ha 30 centire hozzuk a szem fókuszpontját, akkor az plusz 3 dioptria alkalmazkodást jelent” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A szakértő kijelentette, ez egy aktív izommunka a szem számára, de nem tudatos, automatikusan történik körülbelül 45 éves korig. Ha viszont az ember állandóan a monitort nézi, akkor ezek a szemmozgató izmok túl vannak erőltetve és estére elfáradnak, akár fejfájásos panaszokat is okozva. A szemész szaktekintély leszögezte:

„Ismert, hogy a szemgolyó hossztengelyének növekedéséhez hozzájárul az állandó közeli nézés, tehát a rövidlátás fokozódásának egyik tényezője a szem közeli használata.”

Nagy Zoltán Zsolt elmondta, más tényezők is közrejátszanak persze, mint a táplálkozás, így a finomított ételek fogyasztása is. Magyarázata szerint egy vadászó-halászó népcsoportot vizsgálva, ahol nincs jelen az olvasás és más közelre nézés, a rövidlátók aránya mindössze 1-2 százalék körül lenne, lévén ha valaki nem lát jól, akkor a vadászatban sem lehet sikeres, eltűnik az élelemforrás. Ha viszont ugyanennek a populációnak a következő generációja bekerül modern városi körülmények közé, akkor rögtön 20-25 százalékra emelkedik a rövidlátók aránya.

A szakértő azt is példaként hozta fel, hogy Kínában, ahol van rá lehetőség, ott az osztálytermek plafonját is átlátszó műanyagból készítik, hogy minél természetesebb fénykörülmények között lehessenek a tanulók. A számítógépes munkát végzőknek, monitor előtt ülőknek pedig azt javasolta, hogy legalább óránkét-másfél óránként nézzenek ki az ablakon, ugyanis ezzel nyugalmi helyzetbe lehet hozni a szem izmait, amik így pihennek kicsit. Emellett hangsúlyozta a természetes fény fontosságát is, hogy ne csak mesterséges fényben dolgozzon az ember.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. Az Aréna teljes adását megnézheti, meghallgathatja itt:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter drámai üzenetet tett közzé a paksi atomerőmű-csatáról

Az éjszaka csupán pár milliméternyi vízszintkülönbségen múlt, de még mindig működik a paksi atomerőmű utolsó le nem kapcsolt turbinája – majd kicsit emelkedni kezdett a vízszint.
inforadio
ARÉNA
2026.08.04. kedd, 18:00
Gerendai Károly
a Sziget Fesztivál főszervezője
Regionális konkurenciaharc és klímaválság: Kékszalag a gazdasági és környezeti valóság prizmáján át

Regionális konkurenciaharc és klímaválság: Kékszalag a gazdasági és környezeti valóság prizmáján át

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között az idei Kékszalag apropóján helyeztük el a versenyt az európai térképen. Mekkora a gazdasági jelentősége a viadalnak, milyen konkurenciával kell megküzdeni, és mennyiben érintheti hátrányosan a megrendezést a súlyosbodó és a hazánk élővizeti sem kímélő klímaválság? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Holczhauser Andrással, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkárával. (A megszólalás 16:27-nél indul.) A műsor első részében az energiaválság magyar gazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkoztunk. A második negyedéves növekedési adatok végre némi bizakodásra adtak okot, most azonban a küszöbön álló fogyasztási korlátozások negatív folyamatokat indíthatnak el. Mennyivel lassulhat a növekedés, mekkora nyomás alá kerülhet a költségvetés és milyen állapotban éri a vállalati szektort az újabb krízis? A témában Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A vállalati szektor alkalmazkodási lehetőségeit pedig bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián vesszük górcső alá, amelyre már kaphatók a jegyek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×