Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nagy Zoltán Zsolt a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

„Ha 30-40 centiméter távolságból olvasunk betűket, akkor ahhoz igénybe kell vennünk a szem alkalmazkodóképességét. Ez azt jelenti, hogy a szemlencsénknek domborodnia kell, mert 5 méter távolság már optikailag végtelen távolságnak számít, és ha 30 centire hozzuk a szem fókuszpontját, akkor az plusz 3 dioptria alkalmazkodást jelent” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A szakértő kijelentette, ez egy aktív izommunka a szem számára, de nem tudatos, automatikusan történik körülbelül 45 éves korig. Ha viszont az ember állandóan a monitort nézi, akkor ezek a szemmozgató izmok túl vannak erőltetve és estére elfáradnak, akár fejfájásos panaszokat is okozva. A szemész szaktekintély leszögezte:

„Ismert, hogy a szemgolyó hossztengelyének növekedéséhez hozzájárul az állandó közeli nézés, tehát a rövidlátás fokozódásának egyik tényezője a szem közeli használata.”

Nagy Zoltán Zsolt elmondta, más tényezők is közrejátszanak persze, mint a táplálkozás, így a finomított ételek fogyasztása is. Magyarázata szerint egy vadászó-halászó népcsoportot vizsgálva, ahol nincs jelen az olvasás és más közelre nézés, a rövidlátók aránya mindössze 1-2 százalék körül lenne, lévén ha valaki nem lát jól, akkor a vadászatban sem lehet sikeres, eltűnik az élelemforrás. Ha viszont ugyanennek a populációnak a következő generációja bekerül modern városi körülmények közé, akkor rögtön 20-25 százalékra emelkedik a rövidlátók aránya.

A szakértő azt is példaként hozta fel, hogy Kínában, ahol van rá lehetőség, ott az osztálytermek plafonját is átlátszó műanyagból készítik, hogy minél természetesebb fénykörülmények között lehessenek a tanulók. A számítógépes munkát végzőknek, monitor előtt ülőknek pedig azt javasolta, hogy legalább óránkét-másfél óránként nézzenek ki az ablakon, ugyanis ezzel nyugalmi helyzetbe lehet hozni a szem izmait, amik így pihennek kicsit. Emellett hangsúlyozta a természetes fény fontosságát is, hogy ne csak mesterséges fényben dolgozzon az ember.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. Az Aréna teljes adását megnézheti, meghallgathatja itt:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×