Infostart.hu
eur:
359.55
usd:
314.88
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák
Nagy Zoltán Zsolt a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

„Ha 30-40 centiméter távolságból olvasunk betűket, akkor ahhoz igénybe kell vennünk a szem alkalmazkodóképességét. Ez azt jelenti, hogy a szemlencsénknek domborodnia kell, mert 5 méter távolság már optikailag végtelen távolságnak számít, és ha 30 centire hozzuk a szem fókuszpontját, akkor az plusz 3 dioptria alkalmazkodást jelent” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A szakértő kijelentette, ez egy aktív izommunka a szem számára, de nem tudatos, automatikusan történik körülbelül 45 éves korig. Ha viszont az ember állandóan a monitort nézi, akkor ezek a szemmozgató izmok túl vannak erőltetve és estére elfáradnak, akár fejfájásos panaszokat is okozva. A szemész szaktekintély leszögezte:

„Ismert, hogy a szemgolyó hossztengelyének növekedéséhez hozzájárul az állandó közeli nézés, tehát a rövidlátás fokozódásának egyik tényezője a szem közeli használata.”

Nagy Zoltán Zsolt elmondta, más tényezők is közrejátszanak persze, mint a táplálkozás, így a finomított ételek fogyasztása is. Magyarázata szerint egy vadászó-halászó népcsoportot vizsgálva, ahol nincs jelen az olvasás és más közelre nézés, a rövidlátók aránya mindössze 1-2 százalék körül lenne, lévén ha valaki nem lát jól, akkor a vadászatban sem lehet sikeres, eltűnik az élelemforrás. Ha viszont ugyanennek a populációnak a következő generációja bekerül modern városi körülmények közé, akkor rögtön 20-25 százalékra emelkedik a rövidlátók aránya.

A szakértő azt is példaként hozta fel, hogy Kínában, ahol van rá lehetőség, ott az osztálytermek plafonját is átlátszó műanyagból készítik, hogy minél természetesebb fénykörülmények között lehessenek a tanulók. A számítógépes munkát végzőknek, monitor előtt ülőknek pedig azt javasolta, hogy legalább óránkét-másfél óránként nézzenek ki az ablakon, ugyanis ezzel nyugalmi helyzetbe lehet hozni a szem izmait, amik így pihennek kicsit. Emellett hangsúlyozta a természetes fény fontosságát is, hogy ne csak mesterséges fényben dolgozzon az ember.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. Az Aréna teljes adását megnézheti, meghallgathatja itt:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×