Infostart.hu
eur:
350.08
usd:
302.05
bux:
138901.29
2026. június 17. szerda Alida, Laura
Nagy Zoltán Zsolt a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

„Ha 30-40 centiméter távolságból olvasunk betűket, akkor ahhoz igénybe kell vennünk a szem alkalmazkodóképességét. Ez azt jelenti, hogy a szemlencsénknek domborodnia kell, mert 5 méter távolság már optikailag végtelen távolságnak számít, és ha 30 centire hozzuk a szem fókuszpontját, akkor az plusz 3 dioptria alkalmazkodást jelent” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A szakértő kijelentette, ez egy aktív izommunka a szem számára, de nem tudatos, automatikusan történik körülbelül 45 éves korig. Ha viszont az ember állandóan a monitort nézi, akkor ezek a szemmozgató izmok túl vannak erőltetve és estére elfáradnak, akár fejfájásos panaszokat is okozva. A szemész szaktekintély leszögezte:

„Ismert, hogy a szemgolyó hossztengelyének növekedéséhez hozzájárul az állandó közeli nézés, tehát a rövidlátás fokozódásának egyik tényezője a szem közeli használata.”

Nagy Zoltán Zsolt elmondta, más tényezők is közrejátszanak persze, mint a táplálkozás, így a finomított ételek fogyasztása is. Magyarázata szerint egy vadászó-halászó népcsoportot vizsgálva, ahol nincs jelen az olvasás és más közelre nézés, a rövidlátók aránya mindössze 1-2 százalék körül lenne, lévén ha valaki nem lát jól, akkor a vadászatban sem lehet sikeres, eltűnik az élelemforrás. Ha viszont ugyanennek a populációnak a következő generációja bekerül modern városi körülmények közé, akkor rögtön 20-25 százalékra emelkedik a rövidlátók aránya.

A szakértő azt is példaként hozta fel, hogy Kínában, ahol van rá lehetőség, ott az osztálytermek plafonját is átlátszó műanyagból készítik, hogy minél természetesebb fénykörülmények között lehessenek a tanulók. A számítógépes munkát végzőknek, monitor előtt ülőknek pedig azt javasolta, hogy legalább óránkét-másfél óránként nézzenek ki az ablakon, ugyanis ezzel nyugalmi helyzetbe lehet hozni a szem izmait, amik így pihennek kicsit. Emellett hangsúlyozta a természetes fény fontosságát is, hogy ne csak mesterséges fényben dolgozzon az ember.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. Az Aréna teljes adását megnézheti, meghallgathatja itt:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

A kórházi adósságok mindig újra fognak termelődni, ha nem alakítjuk át az egész intézményrendszert – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Péter szerint évente 250 milliárd forint csak arra kellene, hogy ezek a tartozások megszűnjenek, de ez hosszú távon nem oldaná meg a problémát. Úgy látja, az államnak évente 500 milliárd forinttal többet kell költenie az egészségügyre, és még így is négy vagy inkább nyolc évbe telik majd a rendszer átalakítása.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György szerint éppen az szól legerősebben az euró bevezetése mellett, amit Orbán Viktor az egyik legerősebb ellenérvként szokott említeni: ha Magyarország belépne a monetáris unióba, gyakorlatilag megszűnne az EU-ból való kilépés lehetősége. Az MNB volt elnöke szerint ez a biztosíték fontosabb, mint az eurózóna hátrányai, miközben az elmúlt két évtized magyar monetáris politikája azt is megmutatta, hogy az önálló jegybanki mozgástérrel itthon nem éltek, hanem gyakran visszaéltek. Surányi a Magyar Tudományos Akadémia Számvetés és újratervezés konferenciáján különösen élesen bírálta a Matolcsy György vezette MNB-t, felelevenítve az energiaválságra adott elhibázott reakcióját, ami ahhoz vezetett, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az EU-ban. Emellett kiemelte, hogy jegybank "teljesen értelmetlenül óriási mennyiségű aranyat vásárolt", ezzel is növelve az MNB veszteségét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×