Sokkal hamarabb kezdődnek a tavaszok, mint korábban. Emiatt hamarabb elindul a vegetáció fejlődése, egy hidegbetörés pedig nagyobb károkat tud okozni – mondta el Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban. Már január végén elkezd fejlődni a vegetáció, szemben azzal, hogy korábban ez március elején kezdődött. A folyamat május végéig kitart a 20 éves átlag alapján. Hosszú tehát a tavasz, és a hidegbetörés száraz idővel társulva nagy éjszakai fagyokat tud produkálni.

Mint rámutatott,

a tavasz mostanra már az év 32 százalékát teszi ki. A nyár is hosszabb lett,

május végén kezdődik, és szeptember közepéig kitart. Az ősz hossza nem változott, így mindezek a változások a tél rovására történtek.

A megváltozott időjárási viszonyok is hozzájárultak tehát a hidegbetörések okozta jelentős mezőgazdasági károkhoz.

Az ideihez hasonló mértékű fagykár 40-50 éve nem érte az ágazatot – fogalmazott korábban az InfoRádióban Koch Csaba borász, a Hajós-Bajai borvidék elnöke. Az Alföldön utoljára 1984-85 környékén voltak hasonló szintű fagyok, de télen – hasonló tavasz időjárásra évtizedek óta nem volt példa. Ismertette, hogy a Hajós-Bajai borvidéken 1800 hektár szőlő van, a Duna borrégióban pedig közel 24 ezer hektár szőlőültetvény található. Ebből

• a Hajós-Bajai borvidéken 1500 hektár szőlő fagyhatott el.
• A kunsági szőlő, 15 ezer hektár is szinte teljes egészében elfagyott,
• Csongrádban is jelentős a fagykár.

A cikk alapjául szolgáló rádiós összeállítást Szabó S. Gergő készítette.