Az Éta Aquaridák csillaghullás egy viszonylag nehezen megfigyelhető hullás, mivel a Hold mint természetes „fényszennyező” eléggé jelen volt az égbolton, 84 százalékos holdsarló van, ez halványítja a látványt. De ha valaki fent volt a hajnali órákban 3-4 körül, akár 10-20 hullócsillagot is meg tudott számlálni – mondta el az InfoRádió megkeresésére Fockter Zoltán csillagász.

A hullócsillagok lényegében akkor jönnek létre, amikor a Föld Nap körüli keringése poros, törmelékes felhőn keresztül halad, a felhő pedig szétesőben lévő üstökösökből származik; az üstökösök jeges, összefagyott égitestek, amik a Nap körül keringenek, csakúgy, mint a bolygók, csak épp az üstökösök nagyon elnyújtott, ellipszis alakú pályán, és a külső naprendszerből származnak, „néha bejönnek a Föld körüli térségbe, és amikor itt keresztülmennek a bolygónk térségében, akkor a Nap sugárzásának hatására ezek elkezdenek szétesni, párolognak, s amikor ezen a törmelékfelhőn, amit az üstökös kipöfékel magából itt a térségünkben, keresztülmegy a bolygónk, ilyenkor megnő a légkörbe belépő porszemcséknek a mennyisége, és ilyenkor hullócsillagokat látunk” – részletezte.

A hullócsillag szakszóval egyébként meteorjelenség.

A mostani hullócsillagok a Halley-üstökösből származnak, periodikusan jelentkeznek; a Halley-üstökösről pedig épp e mentén az kell tudni, hogy nagyjából 76 évente kerüli meg a Napot, tehát 76 évente jön ide a Föld körüli térségbe. Legutóbb 1986-ban volt látható a Föld égboltjáról, és legközelebb 2061-ben lesz.

Érdekesség: van egy másik hullócsillaghullás is, ami szintén a Halley-üstökösből származik, az októberi Orionidák, olyankor is tulajdonképpen a Halley-üstökösnek a pályáján megyünk keresztül a Nap-körüli keringésünk folyamán.

Ami még érdekes, hogy távcső erre nem annyira jó, mert beszűkíti a látómezőnket, szabad szemmel érdemes átélni a látványt, célszerű olyan helyre menni, ahol nincs mesterséges fény, városi fényszennyezés, esetleg egy rétre vagy a külvárosba.

Egy-egy hullócsillag akár a Vénusz (Esthajnalcsillag) fényét is túlsütheti, ezek neve tűzgömb, és bár túl vagyunk a csúcson, még májusban várható, hogy találkozunk ilyennel a csillagász szerint.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.