A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter már a kampányban is, és azóta is sok fontos bejelentést tett. Ez alapján bizonyos dolgok már kirajzolódnak arról, hogy milyen kormányzásra készülnek. Az első lépések döntően jók voltak, és persze vannak vitathatóak is. Ehhez idő kell, türelmet kell adni az új kormánynak – mondta Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője fogalmazott, a Tisza Párt politikai profilja „finoman szólva sem kialakult”, hiszen egy nagyon-nagyon sok különböző irányból verbuválódott közösségről van szó, amelyet jelenleg az Orbán Viktor-ellenesség tart össze. A következő hónapokban kell kiderülni, hogy ezen túlmenően van-e más összetartó erő.

Fodor Gábor szerint hét fő dolog vezetett ahhoz, hogy a Fidesz vereséget szenvedett az áprilisi országgyűlési választásokon. Ezek között szerepel például az unióval való viszony, amelynek Magyar Péterék a normalizálására törekednek.

„Ez jó pont szerintem. Közben arra is próbál ügyelni, hogy távolságot tartson az uniótól, hiszen a Fidesz mindig azzal kritizálja, hogy Brüsszel kiszolgálója lesz. Ukrajna ügyében például azt mondta, hogy nem azt a vonalat szeretné vinni, amit Brüsszel vár tőle, ebben tehát konfliktus lesz, és ilyen értelemben próbál politikai profilt adni magának. És hogy a nemzeti oldalt is valamilyen módon magához kösse, azonnal belekötött Robert Ficóba a Benes-dekrétumok ügyében. Teljesen okkal, persze, de ez szerintem többrétegű üzenet. Egyfelől Robert Fico Orbán Viktor szövetségese volt, innentől kezdve világossá tette, hogy mi rossz viszonyban leszünk. Másfelől ez üzenet a határon túli magyaroknak is, meg a Magyarországon belüli azon szavazóknak is, akik számára különösen érzékeny és különösen fontos a nemzeti kérdés, hogy ebben lehet rá számítani. Tehát ezek ügyes lépések” – sorolta Fodor Gábor.

Inkább a jó kategóriába sorolja a kormány összeállítását, bár vannak fenntartásai, mert nincsenek a Tiszának olyan munkatársai, akik tapasztalattal rendelkeznek a közigazgatásban, a politikában, hiszen lényegében „politikai zöldfülű” a két évvel ezelőtt megalakult párt. Úgy látja, hogy e tekintetben az, hogy Magyar Péter nem tartotta a szavát, jó dolgonak minősül, mert azt mondta a kampányban, hogy föl sem merülhet, hogy kormányzati pozíciót kapjon olyasvalaki, aki az Orbán-érában szerepet vállalt, de aztán több ilyen személy is érkezett, például Vitézy Dávid.

„Ruff Bálint, aki mondjuk nem az Orbán-érában, hanem nekem volt a kabinetfőnököm, amikor környezetvédelmi miniszter voltam, jó, hogy ő is odakerült, mert van közigazgatási tapasztalata. De ilyen Orbán Anita is, ugye az Orbán-kormányok idején szerzett közigazgatási tapasztalatot, sőt Kármán András is. Tehát jó, hogy vannak néhányan, akiknek ilyen típusú tapasztalatuk van” – értékelt.

„Jó pontot” ad Fodor Gábor a kormányzati struktúrára is. A Fidesz-féle csúcsminisztériumos modell nem vált be

– hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy például a pedagógusoknak és az orvosoknak Pintér Sándorhoz, egy rendőr miniszterhez kellett menniük az ügyek elintézése végett. Sokkal jobbnak látja a Tisza által tervezett, a rendszerváltáskori hagyományra építő rendszert, még úgy is, hogy sok minisztérium lesz, összesen 16. Ebben meglátása szerint kulcsszerepe lesz a kancelláriaminiszternek, Ruff Bálintnak, és neki lesz dolga a tükörreferatúrák révén is, hogy a lényegében politikai tapasztalattal nem rendelkező minisztereknél valamilyen módon elérje azt, hogy azért mégiscsak egységes irányba mozogjanak. (A tükörreferatúra a közigazgatásban olyan szervezeti megoldás, ahol egy minisztérium szakmai apparátusát egy másik szerv – például a Miniszterelnökség – stábja párhuzamosan ellenőrzi, felügyeli vagy előkészíti a döntéseket. Cél az is, hogy a ne a kormányülésen legyenek késhegyig menő viták, hanem oda már előkészített anyagok kerüljenek, ott a döntéshozatal már viszonylag gyorsan megtörténhessen – a szerk.)

A Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint Ruff Bálint fogja a politikát belevinni a rendszerbe, mert az új miniszterek még nem lettek kipróbálva a politikában, és nem lehet tudni, hogy attól, hogy valaki például jó orvos és amúgy szimpatikusan nyilatkozik, még miniszterként, politikusként beválik-e.

A közjogi méltóságok lemondásra való felszólítása ügyében viszont Fodor Gábor kifejezetten kritizálta Magyar Péter leendő miniszterelnököt, mert szerinte ez nem helyes és nem elfogadható lépés, szembe megy a rendszerváltáskor kialakult politikai gyakorlattal, továbbá

nagyon rossz precedens a társadalom számára.

„Egy köztársasági elnököt például sosem azért választanak meg, hogy a többséget képviselje. A köztársasági elnöknek, ahogy az alkotmányban benne volt, és most az alaptörvényben is benne van, az a feladata, hogy a nemzet egységét jelenítse meg, és a nemzet egységébe beletartozik a mindenkori politikai többség és a politikai kisebbség is. És azzal, hogy a köztársasági elnöknek a hivatali idejét mi a rendszerváltáskor tudatosan nem a parlamenthez kötöttük, hanem azt mondtuk, hogy az öt év legyen, szemben a parlamenti képviselők négyéves ciklusával, azt akartuk, hogy az adott választásoktól ne függjön a köztársasági elnök személye. Tehát ilyen értelemben legyen kontinuitás, legyen átnyúló periódus a következő választásokra is, hogy legyen valamilyen folytonosság a köztársaság elnök személyében. Szerintem teljesen szembemegy a rendszerváltás alapértékeivel, és a jogállami normákkal is, hogy most a Tisza elnöke megtámadja a köztársasági elnököt” – értékelt.

Megjegyezte: az sem volt helyes, amit a Fidesz 2010 után a legfelsőbb bírósági elnökkel, Baka Andrással csinált, hogy megváltoztatta a rá vonatkozó szabályokat, sem Jóri András adatvédelmi biztos ügyében az átszervezéssel nem jártak el helyesen, bár azokat egy fokkal civilizáltabb eljárásnak tartja, mint a Tiszának a közjogi méltóságok lemondására vonatkozó felszólítását.

Fodor Gábor szerint az, hogy a Tisza lemondatási szándéka helytelen, független attól, hogy mi az ő személyes véleménye Sulyok Tamás köztársasági elnökről.

„Tarthatom a lehető legrosszabb köztársasági elnöknek, meg a legjobbnak is. Teljesen független az én véleményemtől az, hogy az intézménynek egyébként milyen tiszteletet adunk. Hogyha mondjuk az történne, hogy a Tisza nagyon gyorsan elkezd alkotmányozni – egyébként erre van esély, mert azt mondták, hogy szeretnének egy új alkotmányt –, és az alkotmány részeként megváltozik a köztársasági elnök hatásköre és például egy erősebb köztársasági elnöki pozíció jön létre – vagy pedzegetik azt, hogy akár közvetlenül lehetne megváltoztatni, amit abszolút helytelennek tartanék, de ez most egy alkérdés – tehát például megváltozik a köztársasági elnök hatásköre, akkor egy civilizáltabb megoldás azt mondani, hogy miután ezt elfogadtuk, azt szeretnénk kérni, hogy ennek megfelelően jöjjön egy új elnök” – fogalmazott az InfoRádióban, hozzátéve, hogy egy ilyen változtatás ellen is lehet erős érveket felhozni, de Magyar Péterék jelenlegi lemondatási kommunikációja szerinte elfogadhatatlan.

Fodor Gábor annak idején az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként valamilyen formában látott ügynökaktákat. Az ilyen dokumentumok nyilvánosságra hozatalát egy konkrét dátummal ígérte meg Magyar Péter miniszterelnök-jelölt. Ezzel kapcsolatban az Aréna vendége elmondta:
néhány napja egy tévéműsorba el is vitt magával egy stóc olyan aktát, amit róla készítettek, ezek között különböző jelentések voltak, telefon-lehallgatások, lakáslehallgatás, személyi követés eredménye, besúgói jelentések. Ezt azért vitte el, hogy mindenkinek legyen világos, hogy most is ki lehet kérni ezeket.

„Tehát nem arról van szó, hogy ezek nem nyilvánosak – dehogynem, abszolút nyilvánosak, én kikérhetem a rám vonatkozó adatokat, bárki, tehát a kutatók, újságírók, megfelelő kutatók bemehetnek, történészek kutathatnak, publikálhatnak ezekből az anyagokból. Az kétségtelen, hogy lehetne még ezen javítani, vagy lehetne még javítani valamit a nyilvánosságon. Például megfelelő gondosságban ezek azért bonyolult dolgok, mert itt azért tényleg vannak személyiségi jogok, mert ezekben a jelentésekben ezer más embernek a neve szerepel különböző kontextusban, hogy kikkel, miket csinált, milyen szokásai vannak” – emelte ki, megerősítve, hogy akár a jelentésben szereplők szexuális irányultsága is rögzítésre került.

A probléma összetettsége miatt szerinte itt nem lehet egyszerű döntést hozni, ami után minden másképp van. Viszont azt a modern világban szerinte már el lehetne várni, és több közép-európai országban van is ilyen, hogy bárki online rákereshetne ilyen információkra,

sok mindent hozzáférhetővé lehetne így tenni, szélesíteni lehetne a nyilvánosságon Fodor Gábor szerint.

Azt, hogy a Tisza képviselői nem mennek föl a Karmelitába és nem fognak a képviselői irodaházban (a „Fehér Házban”) dolgozni, szimbolikus gesztusként értékelte, aminek megvan a helye a politikában, érthető is a Tisza részéről, bár a Karmelita kolostor egy nemzeti érték és építészetileg gyönyörűen sikerült a helyreállítása, ezért ha nem költözik be oda a miniszterelnök, akko valamilyen „értelmes dologra” kellene használni.

„Ahogy hallom, a Tisza-kormány a Karmelitába akarja telepíteni a vagyonvisszaszerzési hivatalt, ami, mondhatni, egy frappáns ötlet, fricska tulajdonképpen a Fidesznek,

de ezzel együtt azért szerintem a Karmelita több, és maga ez az épületegyüttes is komoly tiszteletet érdemel” – fejtette ki. Mindazonáltal egyetért Magyar Péter azon koncepciójával, hogy a miniszterelnök ne a budai Várban legyen, hanem valahol a Parlament mellett, ahogy azzal is, hogy a Szabad György Irodaházba akarnak átköltözni a képviselők.

A vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban, látva Keller László és Budai Gyula korábbi elszámoltatási biztosok munkásságát, Fodor Gábor elmondta: lélektanilag elfogadhatónak és helyesnek tartja, hogy a magyar társadalomban van egy igazságérzet, és szeretne tisztán látni ebben az ügyben, és nagyon reméli, hogy nem bosszúállási vágyról van szó, illetve hogy „szigorúan a törvényesség keretei között fordul meg minden ötlet mindenkinek a fejében, aki erről gondolkodik”, ugyanis társadalomromboló hatása lehet az ilyesminek, és utalt arra, hogy a kommunista időkben és a második világháború idején, illetve más esetekben is a vagyonok körül „borzalmas, szörnyű történelmi tettek voltak”

„Óvnám magunkat attól, hogy abba az irányba elmenjünk, hogy mindenki elkezdi vadul a feljelentéseket írni különböző emberekről, mert azt gondolja, hogy ő valami gonosz dologban vett részt”

– nyomatékosította.

„Csak zárójelben jegyzem meg, én emlékszem, 2010-ben, amikor a Fidesz először nyert kétharmaddal, beszéltem többekkel a Fideszből. Mondták, hogy már 2009-től kezdődően talicskával hordták hozzájuk az anyagokat és a feljelentéseket az emberek. Most ugyanezt hallom a tiszás ismerőseimtől, hogy talicskával hordják hozzájuk a feljelentéseket és az anyagokat. Szóval nagyon jó lenne szerintem, hogyha nem ebbe az irányba mennénk el. Budai Gyula is próbálkozott annak idején, Keller László is próbálkozott, sok eredménye nem volt. Azt szeretném, hogy néhány olyan látványos ügyben, amely a közvéleményt irritálta, valóban igyekezzünk, amennyire lehet, tisztán látni, de szigorúan – és tizenötször aláhúzva – a törvényesség határait betartva” – mondta, hozzátéve, hogy csak bíróság dönthet ilyen ügyekben.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.