A vizsgakövetelmények nagyon részletesen előírják, hogy miből kell felkészülni az érettségire.

„Olyan feladatlap nem is kerülhet a végzős diákok elé, amely nem felel meg az előzőleg megadott feltételeknek, tehát nem érhetett senkit meglepetés, hiszen azokat a témákat dolgozza föl az egész feladatsor, amelyek a követelményekben szerepelnek. Ezek klasszikus, jól ismerhető témák, például a görög-római építészet az egyik legrövidebb érettségi téma, amiből készülni lehet, nem túlságosan sok ismeretanyag kötődik hozzá, nagyon klasszikus épülettípusokat kellett itt a diákoknak beazonosítania” – mondta az idei történelem érettségi feladatairól Nánay Mihály.

Érték kritikák a középkori egyházi feladatot, hogy egy elvontabb ábráról van szó, de a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke szerint kizárásos alapon is meg kellett tudni oldani ezt a jól felkészült diákoknak, akik ismerik az egyházi hierarchia a működését a középkorban.

A honfoglalás szerinte nagyon egyértelmű volt, mert a szövegekből pontosan kiderült, hogy a pozsonyi csatáról vagy éppen a Vereckei-hágón való átkelésről van szó, illetve az Etelköz térképe sem lehetett ismeretlen a diákok számára.

Nánay Mihály elmondta: „hálás esszétémák voltak, egyfelől a céhek, másfelől pedig az egyetemes történelemből az 1938-as német nemzetiszocialista terjeszkedés volt a két egyetemes történeti téma, mind a kettő, ha lehet így fogalmazni, mainstream téma, I. Károly uralkodásának a gazdasági vetületei, valamint a Rákosi-terror volt a két magyar történeti esszé, mind a kettő külön leckét érdemlő fajsúlyos téma a tankönyvben is, úgyhogy ezekből szerintem a vizsgázóknak kellő pontot kellett elérniük.”

A tesztfeladatok további elemeiről kifejtette, hogy arányosan, ahogy a vizsgaleírás megköveteli, jelentek meg a témák, volt ábra, meg képelemző feladatok, voltak szövegelemző, voltak adatsorelemző feladatok, tehát különböző típusú forrásokat kellett tudni használni a diákoknak, fotókat, karikatúrát is szükséges volt beazonosítani. Nyilván a karikatúra bizonyos képességet igénylő feladat, ez a magyarországi nemzetiségekről szólt, „de azt gondolom, hogy ezt is egyértelműen be lehetett azonosítani az egyes szövegrészeknek megfelelő, pontos elemeit megtalálva” – fogalmazott az egyesület elnöke.

A mohácsi csata 500. évfordulóján többen arra számítottak, hogy ez az esemény vagy ez a korszak bekerül az idei történelem érettségi tételei közé.

Erre a felvetésre a szakember elmondta: „az érettségi nem feltétlenül az adott évben készül el. Több feladatlap van általában az Oktatási Hivatal széfjében, amelyek közül kisorsolják, hogy melyik feladatlapot írják meg a vizsgázók. Úgyhogy elképzelhető, hogy egy korábbi feladatlap kerül elő egy adott évben. Másrészt egy 16 feladatból álló feladatlapban mindenfajta témának föl kell merülnie, pontosan szabályozva van, hogy kell lennie ókori feladatnak, egy feladat szóljon a kora újkori Magyarország történetéről, és itt éppen a szigetvári ostrom kerül elő, ami 460 éves évforduló, tehát nem Mohács került előtérbe. De nem szempont, hogy évfordulókról megemlékezzen az érettségi, a feladat az, hogy jól mérjen az érettségi, az eredmények korreláljanak a diákok felkészültségével, kompetenciáival.”

Semmi garancia nincs arra, hogy pont az évforduló évében kerüljön be egy feladatlap, még ha azzal a szándékkal is készítette volna valaki, meg nagyon nehéz, hogy pont a mohácsi csatáról szóljon, mert tematikus arányoknak is meg kell felelni.

„Nem lehet csak politika, meg hadtörténeti feladatok, eszmetörténeti is kell, társadalomtörténeti is, gazdaságtörténetet is tartalmaznia kell, nagyon sok paraméternek kell megfelelni. Kifejezetten nehéz úgymond a gombhoz varrni a kabátot, hogy évfordulós feladat legyen az érettségin.”

Nánay Mihály arról is beszélt, hogy nem lehet általánosságban kijelenteni, vajon a mai fiatalokat inkább a régi korok érdeklik és azokat értik, és kevésbé azt, ami az ő jelenükhöz közelebb van, vagy fordítva.

Mint mondta: minden a tálalás kérdése, tehát ha megfogja őket egy kornak a hangulata, teszem azt egy számítógépes játék vagy egy könnyűzenei sláger segítségével, akkor ahhoz is nagyon könnyen tudnak kapcsolódni, vagy egy filmsorozat, bármi egyéb, ami a mai kor nyelvén szól a fiatalokhoz.

„Ha olyan emberi teljesítmény mutatkozik meg, ami a gondolkodást megragadja, akkor ahhoz tudnak jól kapcsolódni. Ma már a XX. századi témák, bár modernek és közelebb állnak hozzánk korban, talán jobban érezzük a hatásait, de ezek is már erősen történelminek számítanak. A második világháborúról senkinek nem mesélnek otthon a nagyszülei, mert már kikerült ez a valós társadalmi emlékezetből, nyilván a kommunista diktatúra még nem, de hát a diákjaink szülei is azért alapvetően már a rendszerváltás utáni időszakban élik életüknek a nagyobb részét.”

A diákok számára az, hogy totális diktatúra vagy Caesar diktatúrája, éppenséggel akár fölcserélhető is, pedig két nagyon különböző dologról van szó,

de mind a kettő történelmi fogalomként működik, úgyhogy azon múlik, hogy milyen módon tudjuk bemutatni, milyen módon tudjuk illusztrálni, miként tudjuk a kapcsolódási pontokat megteremteni a diákok számára. Sokszor korokon átívelő örök emberi problémák, társadalmi érzések merülnek föl, amik akár a mai világban is velünk lehetnek, függetlenül attól, hogy kétezer évvel ezelőtt történtek – fogalmazott a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Herczeg Zsolt készítette.