A békét is túlélheti az iráni rezsim? Szalai Máté, Inforádió, Aréna

Az Aréna támogatója a ONE Magyarország.

Irán elleni katonai akció, a Hormuzi szoros körüli feszültség, tengeri blokád és annak nyomán az olajszállítás és az olajpiac összeomlása - az elmúlt hetekben mindez folyamatosan téma, immár több mint két hónapja - hiszen február végén indult az Egyesült államok és Izrael közös fegyveres akciója Irán ellen. Most már 60 napon is túl vagyunk és továbbra sem nagyon látszik a lehetséges végkifejlet. Elhúzódó fegyveres konfliktusról, nyugodtan mondhatni, hogy háborúról van szó?
A hírek arról szólnak, hogy az amerikai erők folytatják a járőrözést a nemzetközi vizeken a térségben és kikényszerítik a tengeri blokádot Irán ellen. Sőt most elindult az úgynevezett Szabadság projekt - amelyben az Egyesült Államok haditengerészeti kíséretet biztosítva segít átkelni a Hormuzi szoroson az Arab-öbölben rekedt semleges hajóknak. Mit is jelent mindez? Amolyan humanitárius gesztust? Vagy azért üzenetet Teheránnak?
Hormuzi szoros - mindenképp kardinális kérdés? Az látható, hogy Teherán kezében amolyan ütőkártya, de az Egyesült Államok számára is különösen fontos gazdasági szempontból vagy inkább amolyan presztízskérdés?
Teheránnak fontos az ellenőrzés? Fontos, hogy bevétele legyen a Hormuzi szoros feletti ellenőrzésből, hogy fizessenek neki a szoroson való átkelésért? Hogy működött ez korábban, békeidőben?
Olajpiaci helyzet - becslések szerint napi 2 millió hordó olaj tűnhet el a piacról (úgy hogy az iráni háború miatt már eddig is napi 10 millió hordóval csökkent a kínálat) Az hogy május 1-jével az Egyesült Arab Emírségek kilépett a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből, az OPEC-ből még csavarhat egyet ezen a helyzeten?
Iráni helyzet rendezése - mit hozhat a napokban készült iráni béketerv?
Inkább az lehet Teherán taktikája, hogy elhúzza a háborús konfliktust és úgymond kifárassza az Egyesült Államokat és Izraelt?
Eleve más volt a célja az Egyesült Államoknak és Izraelnek? Mi lehet végül is a konfliktus tétje Izrael számára?
Az közelebb hozhat egy megállapodást, hogy az USA belátja, hogy ez egy nagyon drága háború és nagyon költséges a számára? (Pentagon összesítése szerint eddig nagyjából 25 milliárd dollárjába került az iráni művelet az Egyesült államoknak.)
Tágítva a szereplők körét - nemcsak Irán, az USA és Izrael a szereplők ebben a fegyveres konfliktusban, hiszen ott vannak az Öbölbeli államok, az olajmonarchiák, amelyek nemcsak a földrajzi érintettség miatt lettek ugyancsak szereplők, hanem annak okán, hogy támadás érte őket Teherán részéről. Olyan államokat is ért iráni támadás, amelyek korábban próbáltak közvetíteni az USA és Irán között és ellenezték az amerikai katonai beavatkozást. Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia, az egyesült Arab Emírségek sorra érintettek lettek a háborús konfliktusban. Mindez hogyan rendezheti át a viszonyokat az Öböl térségében? Milyen következményei lehetnek mindennek?
Óhatatlanul elgondolkodhatnak az érintett országok, hogy mennyire tartsák fenn a szoros kapcsolatot az Egyesült Államokkal? (Hiszen most éppenséggel ezen kapcsolat miatt váltak katonai célponttá Irán számára)
Mutatkoznak egyébként jelei bármilyen belső destabilizációnak a térség országaiban? Lehet ilyesfajta veszély az uralkodó elit számára ezekben az arab államokban?
Ideológiai, vallási ellentétek is felerősödhetnek?
A Hezbollah, illetve a Libanonban vagy akár Irakban, Jemenben működő miliciák milyen szerepet töltenek be a Közel-Keleten? Végrehajtói Teherán akaratának vagy van önálló mozgásterük, dinamikájuk?

Szalai Máté, a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.05.05-én. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.