A közel-keleti konfliktushelyzetben a katonai erőfölény egyértelműen az Egyesült Államoké és Izraelé, ennek ellenére nem kizárt, hogy politikai értelemben végül Irán kerül ki győztesként. Ennek oka, hogy a más a győzelemnek a kritériuma a két fél számára – mondta az InfoRádió Aréna című műsorban Szalai Máté.

Irán számára a győzelmi kritérium, hogy túléli-e a konfliktust. És bár momentán az iráni rendszer nem teljesen ép, egyelőre ott van, ugyanazok a körök vezetik, még ha nem is konkrétan ugyanazok az emberek, mint korábban – emlékeztetett a kutató. Eközben amerikai szempontból a sikerkritérium sokszor változik, de most már szinte az, hogyha minden visszatérne a február 28-a előtti állapotra, amikor Izraellel közösen támadást indítottak Irán ellen. Utóbbi a szakértő szerint azt jelenti, hogy egyrészt a sikernek a kritériuma nagyon lecsökkent, másrészről pedig továbbra is nehéznek tűnik, hogy az Egyesült Államok elérje. Következésképp

politikai szempontból Irán akár győztesen kerülhet ki ebből a konfliktusból

– mutatott rá.

A fentiek azonban több szempontból is árnyalhatók: kezdetben az iráni stratégia rövid távú gondolkodásra épült, arra, hogy „minden napot meg kell nyerni”. Ez most új fázisba léphet, miután az iráni vezetést megnyugvással töltötte el, hogy képes az ország ellenállni, és megpróbálhatják a háborús sikereket hosszú távú előnnyé kovácsolni – magyarázta Szalai Máté, aki szerint a Hormuzi-szoros kapcsán épp ez látható. Már nemcsak egy ütőkártyaként szerepel Irán kezében, hanem most Irán megpróbál fölépíteni egy új „rezsimet” (szabályrendszert) a szoros fölött, és ezt akarja elfogadtatni a térség és a világ államaival.

A szorosbeli helyzet magától értetődően amúgy Iránnak is súlyos gazdasági nehézségeket okoz. Egyes amerikai számítások szerint naponta 135 millió dolláros közvetlen bevételkiesést, illetve 400 millió dollárnyi további terhet jelen Irán számára az, hogy a blokád miatt nem tud kőolajat exportálni. Az amerikai adminisztráció azzal is számol, hogy Irán közel lehet a kőolajtárolási kapacitásainak végéhez, amit még az is tetéz, hogy az iráni gazdaság egyébként sincs túl jó helyzetben.

Mint Szalai Máté fogalmazott, amikor az iráni gazdaságról esik szó, fontos kettéválasztani, hogy milyen a lakosság gazdasági helyzete és milyen a rendszer gazdasági helyzete. Az említett nehézségek természetesen erősen hatnak a lakosság gazdasági helyzetére, és

azok a hosszú távú problémák, amelyek folyamatosan az elégedetlenség felé lökik az iráni társadalmat, jelen vannak, sőt, súlyosbodtak az elmúlt hetekben. A rendszer ettől függetlenül még él, életben van, és valószínűleg ki fog tartani még hónapokig,

fönntartva azt az állapotot, hogy nem tud érdemben exportálni a Hormuzi-szoroson keresztül. „Az a két állítás, hogy a rendszer túlélhet, és az iráni gazdaság pedig katasztrofális állapotban van, ez a kettő egyszerre lesz emiatt igaz” – fogalmazott a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette. A teljes Aréna megtekinthető és meghallgatható alább.