Infostart.hu
eur:
373.82
usd:
340.41
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Unsplash

Kihívója lett a világpiacokon a dollárnak – hol tart most a feltörekvő menekülő deviza?

Korábban főként a szankcionált Oroszország és Irán használta a kínai pénzt menekülő devizaként, mostanra azonban egyre gyorsabban terjed, mint alternatív fizetőeszköz.

Ugrásszerűen nő a jüan használata a nyersolaj és egyéb áruk és szolgáltatások kifizetésében, miután Irán és Oroszország a dollármentes kereskedelem fenntartása érdekében a kínai devizához fordult – írja a vg.hu, hozzátéve, hogy továbbra is csak egy kis százaléka történik a globális kereskedelemnek jüanban, továbbra is a dollár a legkeresettebb deviza.

A trend viszont emelkedő, a Wind kínai adatszolgáltató szerint a jüan alapú kereskedelmi elszámolások márciusban az előző hónaphoz ötven százalékkal nőttek a CIPS bankközi fizetési rendszerben, az összértékük 1460 milliárd jüanra (214 milliárd dollárra) ugrott, ami a háromszorosa a 2021. márciusi szintnek.

Az emelkedéshez valószínűleg hozzájárul az is, hogy Irán útdíjat követel a Hormuzi-szorosban, és legalább kettő hajóról tudni, hogy jüanban kétmillió dollárnak megfelelő összeget fizetett a tulajdonosa az áthaladásért. Becslések szerint Teherán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshet ennek az útvámnak a bevezetésével. Fizetni jüan mellett kriptovalutában is lehet.

Iránnak azonban nemigen van más választása, ugyanis az amerikai szankciók nagyrészt kiszorították a dolláralapú nemzetközi bankrendszerből, és Washington április végén befagyasztott 344 millió dollárnyi, állítólag Teheránhoz köthető kriptodevizát.

Ugyanakkor nem csupán Irán használja a jüant: kínai sajtót beszámolók szerint a szaúd-arábiai kormány márciusban a jüanban elszámolt olajtranzakciók arányát 41 százalékra becsülte. Abban a hónapban az olajmonarchia két nagy állami tulajdonú bankja is csatlakozott a CIPS-hez (a kínai jegybank által fejlesztett jüan-tranzakciós hálózat).

A másik szankcionált, és emiatt a jüanhoz forduló ország Oroszország, ami emellett folyamatosan bővíti a kereskedelmi kapcsolatait Kínával. A nagy orosz bankokat 2022-ben, Oroszország Ukrajna inváziója után zárták ki a SWIFT-ből, amely nélkül gyakorlatilag lehetetlen fizetéseket végrehajtani olyan főbb valutákkal, mint a dollár és az euró. Oroszország ehelyett a rubelre és a jüanra tért át, és nyersolajat és földgázt ad el Kínának az ukrajnai háború finanszírozására.

A kínai deviza iránti megnövekedett kereslet az árfolyamokban is megmutatkozik, a jüan erősödött a dollárhoz képest az iráni háború kitörése óta, miközben más ázsiai valuták, köztük a jen és a dél-koreai von gyengült, mivel az emelkedő olajárak várhatóan rontják majd az országuk külkereskedelmi mérlegét.

Kína 2024 óta határokon átnyúló kísérleti fizetési programokat is indított olyan országokkal, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Ezek a csatornák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy kereskedelmi és pénzügyi elszámolások céljából bankokon keresztül dollár helyett digitális jüanban utaljanak pénzt az üzleti partnereiknek.

A kínai deviza azonban még így is csekély a nemzetközi kereskedelemben: a SWIFT adatai szerint márciusban három százalék volt, szemben a dollár 51 százalékos arányával. Lemaradt az euró, az angol font és a japán jen mögött is.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×