Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Osztrák zászló.
Nyitókép: rep0rter/Getty Images

Több mint háromszor annyian hagyták el az egyik szomszédos országot, mint ahányan érkeztek

Csaknem kétezer embernek kellett kényszerből elhagynia Ausztriát 2026 első negyedévében, és további mintegy 1700-an önként távoztak az országból, miközben 1074 új menedékkérelmet nyújtottak be.

Az osztrák idegenrendészeti adatok szerint az év első három hónapjában összesen 1882 külföldit utasítottak ki kényszerrel Ausztriából, közülük 1658-at ki is toloncoltak. Más európai uniós államok 423 esetben vállalták az érintettek átvételét, tényleges átadás azonban csak 224 alkalommal történt. Ezzel párhuzamosan Ausztria 425 ügyben ismerte el saját illetékességét, de ténylegesen mindössze 119 személyt fogadott be így az országba.

Gerhard Karner belügyminiszter az adatokat értékelve közölte:

naponta átlagosan 40 illegálisan tartózkodó külföldi hagyja el Ausztriát, ami az első negyedévben több kitoloncolást jelentett, mint ahány új menedékkérelmet benyújtottak.

Az önkéntes távozások száma 1693 volt, ezek több mint feléhez a hatóságok támogatást nyújtottak. Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes nemzetiségek között: az 529 érintett szlovák állampolgár közül mindössze 30 távozott önként, a 322 magyar esetében pedig csak 23. Ezzel szemben a szírek körében mindössze 11 kényszerintézkedés történt, miközben 268-an önként hagyták el az országot.

A státuszmegvonási eljárások száma 3061 volt, ezek közül 1971 szíriai állampolgárokat érintett. A menekültekre vonatkozó, illetve az úgynevezett kiegészítő védelem visszavonására szintén leggyakrabban szíriaiaknál került sor, 502 esetben. Őket az orosz állampolgárok követték 359-cel. A kiutasítási határozatok tekintetében a szerbek álltak az élen.

Az uniós polgárok és a kedvezményezettnek minősített, EU-n kívüli országokból érkezők kiutasítása, illetve a tartózkodási engedélyek megvonása terén a román, a szlovák és magyar állampolgárok voltak a leginkább érintettek.

Idegenrendészeti őrizetet közel hétszáz esetben rendeltek el, leggyakrabban szerb, indiai és török állampolgárokkal szemben. A családegyesítési kérelmek terén – amelyek elbírálását humanitárius kivételekkel az év közepéig felfüggesztették – 272 pozitív és 165 elutasító határozat született. A kedvezményezettek többsége szíriai, őket a szomáliaiak követik.

Az ideiglenes védelem továbbra is elsősorban az Ukrajnából érkezőkre korlátozódik: az első negyedévben 3223 tartózkodási engedélyt adtak ki számukra, közülük 742 kiskorú volt. A hatóságok 48 esetben külön megvizsgálták a menedékkérők életkorát, 35 esetben igazolódott be a gyanú, hogy a magukat fiatalabbaknak valló érintettek nagykorúak.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×