Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Orbán Viktor miniszterelnökkel a tárgyalásuk után tartott közös sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. február 16-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Marco Rubio: az ukrán elnök hazudik

Az amerikai külügyminiszter szerint hazugság Volodimir Zelenszkij állítása az amerikai biztonsági garanciát illető feltétellel kapcsolatban.

A tárcavezető a G7-csoport franciaországi miniszteri találkozóját követően újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy látta az ukrán államfő nyilatkozatát, és azt "szerencsétlennek" tartja, mert Volodimir Zelenszkijnek is tudnia kellett, hogy nem igaz. Marco Rubio az ukrán elnök azon állítására reagált, amely szerint az Egyesült Államok az Ukrajnának ígért biztonsági garanciát a kivonuláshoz köti a kelet-ukrajnai Donbasz régióból.

„Amit elmondtunk neki, az világos: biztonsági garanciák nem léphetnek életbe, amíg a háború le nem zárul, ellenkező esetben ugyanis a garanciát viselő fél is belépne a háborúba" - hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter. „Megmondtunk neki - és meg kellett volna értenie -, az az, hogy a biztonsági garancia csak azt követően jöhet, hogy véget ér a háború, de ez nem volt hozzákapcsolva terület feladásához" – jelentette ki Marco Rubio, hozzáfűzve: "nem tudom, hogy miért mond ilyen dolgokat, amelyek egyszerűen nem igazak". Hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok a béke elérése érdekében közvetít. Hozzátette, azt mondták el az ukrán félnek, hogy mi az, amihez az oroszok ragaszkodnak.

„Nem vagyunk szószólók, elmagyaráztuk nekik, és az ő választásukon múlik, nem a mi feladatunk azt meghozni helyettük" - fogalmazott.

Arról is beszámolt, hogy legutóbb múlt hétvégén volt egyeztetés az amerikai és az ukrán tárgyalók között. „A mi szerepünk, hogy megpróbáljuk feltérképezni, mit akar a két oldal, és meglátni, hogy áthidalhatóak-e az elképzelések közötti különbségek" – hangoztatta.

Marco Rubio kijelentette, hogy az Egyesült Államok eddig nem irányított át Ukrajnának eladásra szánt fegyverzetet saját felhasználásra az iráni műveletben, de ennek lehetősége fennáll.

„Ha az Egyesült Államoknak van egy katonai szükséglete, legyen az a készletek feltöltése, vagy a nemzeti érdekeket szolgáló felhasználás, akkor mindig saját magunk élvezünk elsőbbséget" – fogalmazott.

Az iráni konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy annak lezárása "hetek, és nem hónapok" kérdése. Hozzátette, hogy a küszöbön álló közel-keleti csapaterősítés döntési mozgásteret és rugalmasságot biztosít Donald Trump elnök számára, ha a feltételek megváltoznak.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×