Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
An iconic oil and gas industry symbol taken at dusk.
Nyitókép: Getty Images

Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Hétfőn valószínűleg kisebb „földrengés” jön a világ kőolajpiacain, miután kitört az iráni háború, Amerikai és Izrael Iránt bombázza, Irán válaszul az összes közel-keleti országot, ráadásul a világ fő kőolaj-ütőerét, a Hormuzi- szorost is lezárta. Van olyan szakértő, aki szerint akár 100 dollár fölé is ugorhat a most 70 dollár körüli olajár.

Közel-keleti vezetők figyelmeztették Washingtont, hogy az Irán elleni háború akár 100 dollár fölé is emelheti az olajárakat – idézi Helima Croft OPEC-elemzőt a Portfolio, hozzátéve, hogy a Barclays szakértői szintén hasonló árszintet valószínűsítettek.

Vasránap iráni rakétatámadás ért egy ománi kikötőt, és ami még rosszabb, egy tankerhajót is találat ért, ki kellett üríteni. Előzőleg az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy lezárják a Hormuzi-szorost, a világ fő kőolaj-ütőerét, ahol a világ kőolaj-forgalmának jelentős része halad át.

Szombaton több tartályhajó-tulajdonos, olajipari nagyvállalat és kereskedőház felfüggesztette a nyersolaj-, üzemanyag- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül. Az INTERTANKO tartályhajózási szövetség közlése szerint az amerikai haditengerészet figyelmeztetést adott ki a térség – a teljes Perzsa-öböl, az Ománi-öböl, az Arab-tenger északi része és a Hormuzi-szoros – hajózására, jelezve, hogy nem tudja garantálni a szállítmányok biztonságát.

A Rystad Energy alelnöke szerint bár a térségben létezik alternatív infrastruktúra a Hormuzi-szoros megkerülésére,

a nettó hatás így is napi 8–10 millió hordós kiesést jelentene a globális kínálatban. Ez jelentős tétel, tekintve, hogy a világpiac napi fogyasztása mintegy 100 millió hordó.

Amennyiben a szoros lezárása elhúzódik, a stratégiai készletekkel rendelkező országok tartalékaik felszabadításával reagálhatnak.

A Barclays energiapiaci szakértői szerint hétfőn az olajpiacnak a legrosszabb forgatókönyvvel kell szembenéznie. A Brent hordónkénti ára elérheti a 100 dollárt, mivel a kínálat kiesésének veszélye és a közel-keleti biztonsági helyzet romlása egyszerre nehezedik a piacra. Az Eurasia Group elemzői mérsékeltebb, 5–10 dolláros drágulást valószínűsítenek a jelenlegi 73 dolláros bázisárhoz képest.

Csicsmann László a világ egyik legfontosabb olajútvonala, a Hormuzi-szoros iráni blokádját átmenetinek tartja. Az Egyesült Államok elsődleges célja, hogy megsemmisítse az iráni haditengerészetet; ha ez sikerül, attól kezdve Irán képességei csökkennek a hajóforgalom megzavarására – mondta a Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában. Kiemelte ugyanakkor,

ha egy-két hét a jelenlegi körülmények között zajlik, már az is rendkívül nagy bizonytalanságot jelenthet a világpiacra és a gazdaságra.

A Reuters szerint az OPEC+ vasárnap napi 206 ezer hordós termelésnövelésről döntött. Ez jóval alacsonyabb, mint az előzetesen várt, bőven 400 hordó feletti érték. A döntést a csoport szűkebb, nyolc tagot számláló köre hozta meg: Szaúd-Arábia, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kuvait, Irak, Algéria és Omán.

Elemzők szerint az OPEC+ termelésnövelésének piaci hatása korlátozott lesz, mivel Szaúd-Arábián kívül érdemben nincs szabad kapacitás. A szaúdi fél és az Emírségek ráadásul a Perzsa-öbölben kialakult helyzet miatt maguk is nehezen tudják exportálni az olajat. A Reuters forrásai szerint Rijád az elmúlt hetekben az iráni csapásokra készülve már előre növelte a kitermelést és az exportot.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×