Csak óvatos becslések, modellek is alig vannak arra az esetre, hogy mit tehet a világ, ha a világ olajkitermelésének, -szállításának ötöde kiesik, hisz hirtelen hajókat kell keresni és átirányítani, új útvonalak kialakítására is szükség lehet. Pedig a világ már kapott egy figyelmeztetést, amikor tavaly lezajlott a 12 napos iráni háború, a globális felkészülés tehát megkezdődhetett volna.

Egyes országok persze már megkezdték a felkészülést, „fekedzékbe vonulást”, illetve próbáltak elébe menni az esetlegesen várható folyamatoknak, így előkerültek bizonyos modellszámítások, becslések is a sötét jövőre vonatkozóan; ezekről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

„Ha az olajárakat nézzük, nagyobb elemzőházak előrejelzései szerint 100-150 dollár közötti hordónkénti árakkal fogunk találkozni egy helyzetben, amikor tartósan elérhetetlenné válik a Hormuzi-szoroson való átkelés. Ami a forgatókönyveket illeti, itt időtávonként érdemes ezt szétszálazni” – vázolta a szakértő, aki osztja a közvélekedést, amely szerint a legjobb és legkisebb hatású az lenne, ha rövid távon rendeződne a helyzet, stabilizálódnának a viszonyok.

Rámutatott:

ebben a pillanatban 80 millió hordó nyersolaj várakozik a Hormuzi-szorosban.

„Elképesztő mennyiségről van szó. A világ napi fogyasztása 100 millió hordó, tehát a világ csaknem egy teljes napi fogyasztása jelenleg ott ragadt a Hormuzi-szorosban. Ha feloldódna a blokád hirtelen, az nagy segítség lenne. Persze az amerikai adminisztráció már fölhívta arra a figyelmet, hogy megvan a veszélye, hogy

Irán aknákat is elhelyezett a Hormuzi-szorosban;

ez egy nagyon szűk, 3 kilométer szélességű szakasz a szoroson belül, ahol a tankerhajók át kell, hogy haladjanak, ráadásul az ottani három sziget mindegyikét Irán ellenőrzi, tehát viszonylag észrevétlenül képes elhelyezni csapdákat. De ha ezeket nem helyezte el, és a hajók elkezdhetnek áthaladni, akkor normalizáció lenne tapasztalható a piacon is. Ha a helyzet nem rendeződik, a piacnak egy-két hétbe kerül, míg beárazza azt, hogy a szoroson áthaladó olaj nem elérhető” – részletezte Hortay Olivér.

A jelenlegi áremelkedéseket látva szerinte

a piac még be sem árazta a tartós krízist,

de a további napokban sok mindenre fény derül ezzel kapcsolatban is.

További „határidő” lehet a három-négy hét, azután az ottani infrastruktúra-elemeket, termelőkapacitásokat elkezdik leállítani; egy ottani termelőnek korlátos az a kapacitása, hogy például tartalékokat, készleteket felhalmozhasson, nincs annyi tartály.

És ezzel még nincs is vége,

Hortay Olivér szerint további válsághoz vezet, hogy egész egyszerűen lebombázzák az energiainfrastruktúrát,

ahogy az elmúlt napon történt az Emirátusok egyik olajkútjával, Szaúd-Arábia egyik igen nagy olajfinomítójával, de Katar teljes gázkitermelésének leállítását is ilyen típusú támadások okozták.

„Tehát Irán nemcsak a Hormuzi-szoroson, de a környéken másutt is komoly károkat okozott már az infrastruktúrában. Ennek a kijavítása időigényesebb” – figyelmeztetett Hortay Olivér az Arénában.