Morgan Ortagus amerikai diplomata elfogadhatatlannak nevezte a szóban forgó határozatot, úgy fogalmazva, hogy abban nem ítélik el a a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin terrorszervezetet, és nem ismerik el Izrael jogát az önvédelemre.

Felszólalásában Ortagus bírálta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott független vizsgálóbizottság friss következtetését is, amely szerint Izrael népirtást követett el a Gázai övezetben, hangsúlyozva, hogy ez "a hazugságokkal teli" jelentés ugyancsak a Hamásznak kedvez. Mint mondta, "a jelentés újabb bizonyítéka az Emberi Jogi Tanács erkölcsi csődjének", amely miatt Washington már korábban kilépett ebből a testületből.

A 15 tagú Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely a határozat ellen szavazott. Tizennégy ország - köztük a BT állandó tagjai: Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország, illetve további 10, nem állandó tag - elfogadta azt.

Dani Danon izraeli ENSZ-nagykövet úgy vélte, a határozatban nem szögezik le egyértelműen, hogy minden terrorakció bűncselekmény, és nem szólítanak fel a Hamász 2023 októberében Izraelben elkövetett átfogó terrortámadásának az elítélésére sem. Leszögezte továbbá, hogy az éheztetés "soha nem volt és soha nem is lesz Izrael politikájának a része".

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet sajnálatát fejezte ki a vétó miatt, amely szerinte így megakadályozza, hogy a BT "ellássa az őt megillető feladatát az atrocitásokkal összefüggésben, és védelmet nyújtson a civileknek a népirtással szemben".

A határozatban - amelyről a BT tízezredik ülésén szavaztak- a tagállamok mély aggodalmukat fejezték volna ki a térségben dúló éhínség miatt, és felszólították volna az izraeli kormányt, hogy "azonnal és feltétel nélkül" engedje be az övezetbe a humanitárius segélyeket, illetve garantálja azok biztonságos és akadálytalan szétosztását. A szöveg szerint a Biztonsági Tanács ellenez bármilyen, a Gázai övezet demográfiai összetételének megváltoztatására irányuló elképzelést is.