Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Iráni rakétát fog el az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer Tel-Aviv felett 2025. június 17-én éjjel. Az izraeli hadsereg június 13-án megtámadta az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat, Irán pedig azóta ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Irán megtapasztalta a katonai gyengeségeit, most változtat

Több mint egy hónappal az Izraellel vívott 12 napos háborút követően Irán egy kormányzati testület létrehozásáról döntött a katonai képességek erősítése végett - közölte vasárnap az iráni állami televízió.

A tájékoztatás szerint a Legfőbb Nemzetbiztonsági Tanács egy Nemzeti Védelmi Tanács létesítéséről döntött, amelyet Maszúd Peszeskján iráni elnök vezetne, s tagjai lennének több miniszter mellett a katonai felsővezetés parancsnokai is.

Az új testület feladata lesz "felülvizsgálni a védelmi stratégiákat" és "kibővíteni Irán fegyveres erőinek képességeit" - ismertette az állami televízió.

Izrael június 13-án indított nagyszabású légitámadást az Iszlám Köztársaság ellen, s napokig bombázta különösen az ottani katonai és nukleáris létesítményeket. Irán drón- és rakétacsapásokkal válaszolt a zsidó állam területe ellen. Végül az Egyesült Államok is becsatlakozott június 22-én a konfliktusba Izrael oldalán, légicsapást mérve a fordói, natanzi és iszfaháni atomlétesítményekre. Izrael és Irán között végül június 24-én tűzszünet lépett életbe. Hivatalos adatok szerint a 12 napos háború Iránban ezernél is több ember életét követelte, Izraelben pedig 29 vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×