Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Flags of Iran and Israel
Nyitókép: Manuel Augusto Moreno / Getty Images

Lapértesülés: Izrael súlyos biztonsági hiányosságokat kihasználva ölt meg fontos iráni vezetőket

Az izraeli hírszerzés kihasználva az iráni őrök hanyagságát atomtudósokat és katonai parancsnokokat tudott nyomon követni, így a légierő rakétákkal és bombákkal ölhette meg őket júniusban.

Az izraeli állam az iráni biztonsági erők egyes tagjainak mobiltelefonjait feltörve követte nyomon az iráni vezetőket, akik közül kulcsfontosságú szereplőket sikerült kiiktatni ezzel a módszerrel – írja az Euronews a The New York Times értesülése alapján.

Az amerikai lap úgy tudja, Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági vezetői június közepén Teherán nyugati részén, egy hegyoldalba vágott, 30 méter mélyen található bunkerben gyűltek össze. Egyiküknél sem volt mobiltelefon, nehogy az izraeli hírszerzés nyomon kövesse őket. Az óvintézkedések ellenére izraeli vadászgépek hat bombát dobtak a bunker tetejére. Az iráni vezetők közül nem halt meg senki, ugyanakkor több őr is életét vesztette.

A támadás pontossága sokkolta az iráni hírszerző apparátust, amely komoly biztonsági hiányosságokat tárt fel. Kiderült, hogy az izraeliek úgy azonosították a találkozót, hogy feltörték a helyszínen megjelent személyi testőrök és biztonságiak telefonjait. A történtek után az iráni Forradalmi Gárda megbízást kapott arra, hogy ellenőrizze a teljes helyi kommunikációs rendszert.

Iráni és izraeli szakértők szerint az iráni biztonsági őrök már évek óta nem figyeltek a biztonságra, hanyag módon használták telefonjaikat.

Egyebek mellett egyesek posztoltak a közösségi oldalakon vagy lájkoltak bizonyos bejegyzéseket, nem törődve azzal, hogy így lebuktatják magukat.

Az izraeli hírszerzés kihasználva az iráni őrök hanyagságát atomtudósokat és katonai parancsnokokat tudott nyomon követni, így a légierő rakétákkal és bombákkal ölhette meg őket júniusban.

Irán korábbi stratégiai alelnöke – aki jelenleg politikai elemző a Teheráni Egyetemen – azt nyilatkozta a The New York Timesnak, hogy a magas rangú iráni tisztviselők és a parancsnokok nem hordanak magukkal telefont, a munkatársaik, a biztonsági őrök és a sofőrök viszont igen, amit jól kihasználtak az izraeliek. Sasan Karimi szerint a biztonsági személyzet nem vette komolyan az óvintézkedéseket, és ezért sikerült közülük sokakat lenyomozniuk az izraelieknek.

A legutóbbi izraeli rajtaütést követően az iráni vezetés az országban és a kormányban megbújó ügynökök felkutatására összpontosít.

„A beszivárgás elérte a döntéshozatal legmagasabb szintjeit”

– mondta Mostafa Hashemi Taba volt alelnök az iráni médiának. A parlament is sokkal óvatosabb lett: július végén betiltották a mobileszközök használatát az ülésteremben. Mohammad Bagher Ghalibaf, a törvényhozás elnöke fő indokként biztonsági okokat említett.

Az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulata, a Quds a Hezbollah, a jemeni húszik és iraki síita milíciák fő támogatója, valamint a Hamász vezető szponzora. Az amerikai bíróságok több merénylet- és emberrablási kísérletet kötnek hozzájuk, így 2011-ben a washingtoni szaúdi nagykövet elleni gyilkossági tervet vagy az iráni-amerikai újságíró Masih Alinejad elleni összeesküvéseket is. A szervezet a várakozások szerint kiemelt szerepet kap abban, hogy az iráni kommunikációs rendszert átvizsgálja, és megakadályozza az olyan támadásokat, mint amilyen a hegyoldalba vágott bunkert érte.

Az amerikai lap azt írja, az iráni vezetés nemrég kivégeztetett egy atomtudóst, Roozbeh Vadit, azzal a váddal, hogy Izraelnek kémkedett, és elősegítette egy másik tudós meggyilkolását. Három magas rangú iráni tisztviselő és a Forradalmi Gárda egyik tagja pedig azt nyilatkozta, hogy Irán letartóztatott vagy házi őrizetbe vett több tucatnyi embert a hadseregből, a hírszerzésből és a kormányzati szervektől, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Izraelnek kémkedtek, köztük néhányan magas rangúak.

Az Irán és Izrael közötti kémkedés állandóvá vált a két ország közötti évtizedek óta tartó árnyékháborúban, és Izrael júniusi katonai sikerei számos fontos iráni biztonsági személyiség megölésében jól mutatják, mennyire fölénybe került a zsidó állam.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×