Infostart.hu
eur:
386.55
usd:
331.75
bux:
120625.64
2026. január 14. szerda Bódog
Helyi lakos nézi a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszát 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Kiderült, melyik parajdi sóbányarész van biztonságban a mostani omlástól

Fennáll a régi bánya beomlásának veszélye Parajdon - erősítette meg szerdán Bogdan Ivan gazdasági miniszter. A székelyföldi településen szerdától nyolc külföldi szakértő segít a bányakatasztrófa utáni mentésben és a megoldáskeresésben. A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma időközben ökológiai katasztrófával fenyeget.

A magyar, német, spanyol és holland szakemberek a román kollégákkal közösen dolgoznak a megoldáson, miután Románia a parajdi eset miatt aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust - közölte a gazdasági miniszter, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel együtt tartott helyszíni szemlét.

Ivan azt mondta, fennáll annak a veszélye is, hogy beomlik a régi bánya teteje, és ez valószínűleg meg is fog történni, de csak lassan, hetek, hónapok múlva, mindenesetre a munkagépekkel nem szeretnék felgyorsítani a folyamatot. Mindazonáltal

ez nem érinti negatívan a turisztikai részleget is magában foglaló, újabb bányarészt.

Folyik a Korond-patak elterelése, a környezetvédelmi, vízügyi és bányászati szakemberek pedig közösen dolgoznak a bányát elöntő víz oly módon való kiszivattyúzásán, hogy az minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet és a gazdaságot.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a parajdi katasztrófa után jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányaipari vállalattól esetleges problémáikról, szükséges intézkedésekről.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes elővilág elpusztul.

Várhatóan július elsejéig végeznek a patak elterelésével, ami megoldaná a problémát. A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedése miatt 16 Maros megyei településen nem iható a vezetékes víz, emiatt a hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.

Fechet hangsúlyozta: az illetékes hatóságok folyamatosan figyelik a parajdi fejleményeket, és bármikor készek közbelépni, ha a helyzet úgy kívánja. A legfontosabb az emberi életek védelme, valamint a hatóságok próbálnak műszaki megoldást találni a bánya biztonságossá tételére, az infrastruktúra és a környezet védelmére. Nyilatkozata szerint

a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.

A parajdi községvezetés szerdán közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális helyzetről: a régi bánya felett kialakított védelmi zónát továbbra is lezárva tartják, és a környéken élők kitelepítése is érvényben marad.

Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×