Infostart.hu
eur:
366.31
usd:
317.46
bux:
152428.21
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
High angle view of senior couple in love, lying in a bed and hugging.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Kijöttek a friss számok: nyugdíjkatasztrófa fenyeget

Már minden ötödik uniós állampolgár nyugdíjas, és az elöregedés megállíthatatlan – derül ki az Eurostat adataiból.

Az Európai Unióban a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt, miközben az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millió főre emelkedett – derült ki az Eurostat az európai demográfiát vizsgáló legfrissebb interaktív kiadványából. Köztudott, hogy Európa népessége elöregszik, azonban a számok egyre „vészesebbek”: tíz év alatt, 2024-re 21 százalék fölé ugrott a 65 év feletti népesség aránya az EU-n belül, azaz minden ötödik uniós polgár nyugdíjaskorú – írja az economx.hu.

Ez az arány a 2000-es évek elején még 16 százalék környékén állt. Az előrejelzések szerint 2100-ra a 65 év felettiek aránya elérheti a 32,5 százalékot, azaz

minden harmadik uniós polgár nagyjából nyugdíjaskorú lesz,

ezen belül a 80 év felettiek aránya a jelenlegi 6-ról 15 százalékra emelkedhet.

Az időskorúak arányának növekedése fokozza a nyomást a nyugdíjrendszerekre és az egészségügyi ellátórendszerekre: a munkaképes korú népesség csökkenése miatt kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatósági kihívásokat jelent. Az Eurostat előrejelzései szerint a munkaképes korú népesség aránya 2022-ben még 63,9 százalék volt, ami 2100-ra 54,4 százalékra csökkenhet.

A legtöbb uniós polgár továbbra is Németországban él: az ország lakossága meghaladja a 83 millió főt – ez a teljes uniós lakosság 19 százaléka, azaz durván minden ötödik uniós polgár német. Őt követi Franciaország (68,2 millió), Olaszország (59 millió), Spanyolország (48,1 millió) és Lengyelország (36,8 millió). Ez az öt ország adja az EU teljes népességének kétharmadát.

2023 és 2024 között az uniós országok közül húszban nőtt a népesség, és mindössze hét tagállamban csökkent. A legnagyobb gyarapodást Spanyolország érte el (+525 ezer fő), őt követi Németország (+330 ezer) és Franciaország (+229 ezer). Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Lengyelország szenvedte el, ahol több mint 132 ezerrel lett kevesebb lakos. Görögországban 16 800 fővel, míg Magyarországon 15 100 fővel apadt a népesség.

Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a 65 év feletti, vagyis a nyugdíjaskorú lakosság aránya, 2024 decemberében ez az arány elérte a 20,7 százalékot – szemben a 2014-es 17,5 százalékkal.

Ez a tendencia összhangban van az Európai Unió egészének demográfiai változásaival.

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU népessége 2026-ban érheti el történelmi csúcsát, 453,3 millió fővel. Ezt követően azonban hosszú távú csökkenés kezdődhet: 2050-re várhatóan 447,9 millióan, míg 2100-ra már csak 419,5 millióan élnek majd az Európai Unió területén.

Címlapról ajánljuk
Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A Fidesz és a KDNP „illegitimnek” tekinti a választást, ezért nem vett részt benne. A parlament már döntött a szakképzésről és az ügynökaktákról is, ma még szavaznak a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.

Lázár János a politikai pályája esetleges folytatásáról is szót ejtett posztjában

A volt fideszes képviselő egy ellene indult erdészeti hatósági eljárásról számolt be a Facebook-oldalán. Eszerint 13 milliós bírságra kötelezték, és el kell bontatnia egy sor létesítményt, köztük egy teniszpályát. Nem akar újra politizálni, csak gazdálkodni, ha hagyják.
Megérkezett a pénzeső: hirtelen iszonyú sok pénz landolt a magyar megtakarítók számláin

Megérkezett a pénzeső: hirtelen iszonyú sok pénz landolt a magyar megtakarítók számláin

Idén a tavalyinál 3 milliárd forinttal több személyi jövedelemadót kaptak vissza az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok, az elmúlt öt év során pedig az adóvisszatérítések összege meghaladta a 172 milliárd forintot. Az elméleti plafonhoz és a korábbi évek átlagához képest is csökkent ugyanakkor a visszatérítési arány, miközben az állam által visszautalt pénzek többségét az azonnali felhasználást biztosító egészségpénztári számlákra kérik az öngondoskodók – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×