Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
High angle view of senior couple in love, lying in a bed and hugging.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Kijöttek a friss számok: nyugdíjkatasztrófa fenyeget

Már minden ötödik uniós állampolgár nyugdíjas, és az elöregedés megállíthatatlan – derül ki az Eurostat adataiból.

Az Európai Unióban a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt, miközben az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millió főre emelkedett – derült ki az Eurostat az európai demográfiát vizsgáló legfrissebb interaktív kiadványából. Köztudott, hogy Európa népessége elöregszik, azonban a számok egyre „vészesebbek”: tíz év alatt, 2024-re 21 százalék fölé ugrott a 65 év feletti népesség aránya az EU-n belül, azaz minden ötödik uniós polgár nyugdíjaskorú – írja az economx.hu.

Ez az arány a 2000-es évek elején még 16 százalék környékén állt. Az előrejelzések szerint 2100-ra a 65 év felettiek aránya elérheti a 32,5 százalékot, azaz

minden harmadik uniós polgár nagyjából nyugdíjaskorú lesz,

ezen belül a 80 év felettiek aránya a jelenlegi 6-ról 15 százalékra emelkedhet.

Az időskorúak arányának növekedése fokozza a nyomást a nyugdíjrendszerekre és az egészségügyi ellátórendszerekre: a munkaképes korú népesség csökkenése miatt kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatósági kihívásokat jelent. Az Eurostat előrejelzései szerint a munkaképes korú népesség aránya 2022-ben még 63,9 százalék volt, ami 2100-ra 54,4 százalékra csökkenhet.

A legtöbb uniós polgár továbbra is Németországban él: az ország lakossága meghaladja a 83 millió főt – ez a teljes uniós lakosság 19 százaléka, azaz durván minden ötödik uniós polgár német. Őt követi Franciaország (68,2 millió), Olaszország (59 millió), Spanyolország (48,1 millió) és Lengyelország (36,8 millió). Ez az öt ország adja az EU teljes népességének kétharmadát.

2023 és 2024 között az uniós országok közül húszban nőtt a népesség, és mindössze hét tagállamban csökkent. A legnagyobb gyarapodást Spanyolország érte el (+525 ezer fő), őt követi Németország (+330 ezer) és Franciaország (+229 ezer). Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Lengyelország szenvedte el, ahol több mint 132 ezerrel lett kevesebb lakos. Görögországban 16 800 fővel, míg Magyarországon 15 100 fővel apadt a népesség.

Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a 65 év feletti, vagyis a nyugdíjaskorú lakosság aránya, 2024 decemberében ez az arány elérte a 20,7 százalékot – szemben a 2014-es 17,5 százalékkal.

Ez a tendencia összhangban van az Európai Unió egészének demográfiai változásaival.

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU népessége 2026-ban érheti el történelmi csúcsát, 453,3 millió fővel. Ezt követően azonban hosszú távú csökkenés kezdődhet: 2050-re várhatóan 447,9 millióan, míg 2100-ra már csak 419,5 millióan élnek majd az Európai Unió területén.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×