Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
High angle view of senior couple in love, lying in a bed and hugging.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Kijöttek a friss számok: nyugdíjkatasztrófa fenyeget

Már minden ötödik uniós állampolgár nyugdíjas, és az elöregedés megállíthatatlan – derül ki az Eurostat adataiból.

Az Európai Unióban a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt, miközben az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millió főre emelkedett – derült ki az Eurostat az európai demográfiát vizsgáló legfrissebb interaktív kiadványából. Köztudott, hogy Európa népessége elöregszik, azonban a számok egyre „vészesebbek”: tíz év alatt, 2024-re 21 százalék fölé ugrott a 65 év feletti népesség aránya az EU-n belül, azaz minden ötödik uniós polgár nyugdíjaskorú – írja az economx.hu.

Ez az arány a 2000-es évek elején még 16 százalék környékén állt. Az előrejelzések szerint 2100-ra a 65 év felettiek aránya elérheti a 32,5 százalékot, azaz

minden harmadik uniós polgár nagyjából nyugdíjaskorú lesz,

ezen belül a 80 év felettiek aránya a jelenlegi 6-ról 15 százalékra emelkedhet.

Az időskorúak arányának növekedése fokozza a nyomást a nyugdíjrendszerekre és az egészségügyi ellátórendszerekre: a munkaképes korú népesség csökkenése miatt kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ami fenntarthatósági kihívásokat jelent. Az Eurostat előrejelzései szerint a munkaképes korú népesség aránya 2022-ben még 63,9 százalék volt, ami 2100-ra 54,4 százalékra csökkenhet.

A legtöbb uniós polgár továbbra is Németországban él: az ország lakossága meghaladja a 83 millió főt – ez a teljes uniós lakosság 19 százaléka, azaz durván minden ötödik uniós polgár német. Őt követi Franciaország (68,2 millió), Olaszország (59 millió), Spanyolország (48,1 millió) és Lengyelország (36,8 millió). Ez az öt ország adja az EU teljes népességének kétharmadát.

2023 és 2024 között az uniós országok közül húszban nőtt a népesség, és mindössze hét tagállamban csökkent. A legnagyobb gyarapodást Spanyolország érte el (+525 ezer fő), őt követi Németország (+330 ezer) és Franciaország (+229 ezer). Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Lengyelország szenvedte el, ahol több mint 132 ezerrel lett kevesebb lakos. Görögországban 16 800 fővel, míg Magyarországon 15 100 fővel apadt a népesség.

Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a 65 év feletti, vagyis a nyugdíjaskorú lakosság aránya, 2024 decemberében ez az arány elérte a 20,7 százalékot – szemben a 2014-es 17,5 százalékkal.

Ez a tendencia összhangban van az Európai Unió egészének demográfiai változásaival.

Az Eurostat előrejelzése szerint az EU népessége 2026-ban érheti el történelmi csúcsát, 453,3 millió fővel. Ezt követően azonban hosszú távú csökkenés kezdődhet: 2050-re várhatóan 447,9 millióan, míg 2100-ra már csak 419,5 millióan élnek majd az Európai Unió területén.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×