Infostart.hu
eur:
399.02
usd:
342.88
bux:
100990.44
2025. július 18. péntek Frigyes
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Felmérés: a magyar emberek 40 százalékának nincs nyugdíj-megtakarítása

A megkérdezett ügyfelek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, és 72 százalékuk tartja fontosnak a nyugdíjra való felkészülést – derült ki az OTP Pénztárak által készített reprezentatív felmérésből. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban egy példán keresztül mutatta be, miért érdemes kisebb összeggel is elindítani nyugdíjcélú megtakarítást.

A magyar társadalom demográfiai szerkezete az elmúlt két évtizedben látványos átalakuláson ment keresztül. A KSH adatai szerint 2025-ben a 65 év felettiek száma csaknem 50 százalékkal meghaladja a 14 éven alattiakét. Ez új helyzetet teremt a 2005-ös állapothoz képest, amikor még több volt a gyermek, mint az idős. A népesség elöregedésének tendenciáját az OTP Nyugdíjpénztár statisztikái is alátámasztják: a pénztár tagjainak mintegy kétharmada 50 év feletti, ami az öngondoskodás szempontjából érthető trend és összhangban van az OTP Pénztárak által készített friss, reprezentatív kutatás eredményeivel is. A felmérés szerint a lakosság többsége (72 százalék) fontosnak tartja a nyugdíjra való felkészülést, de ez a kérdés az életkor előrehaladtával válik egyre fontosabbá.

Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: a felmérés április közepén készült ezer, 18 év feletti személy megkérdezésével. Mint kiderült, a megkérdezettek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, további 8-10 százalék válaszolta azt, hogy van ugyan tartaléka, de rendszeresen nem tudja gyarapítani a megtakarított összeget, vagyis csak alkalomszerűen tud félretenni.

A kutatásból nagyon kitűnik, hogy a válaszadók 40 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása, éppen ezért Budai József szerint nagyon fontos, hogy az ügyfelek minél előbb belépjenek egy nyugdíjpénzárba és minél hamarabb elkezdjék a megtakarítást. Azt tapasztalják, hogy folyamatosan fiatalodik az érdeklődők köre. A felmérés szerint az új belépők 53 százaléka 40 éves kortól kezd el megtakarítani, 28 százalékuk pedig 30 éves kortól gondol erre. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója kedvező tendenciának nevezte, hogy

a munkaerőpiacra bekerülők 20 százaléka figyel a nyugdíjcélú megtakarításokra.

A felmérésben rákérdeztek arra is az érintetteknél, hogy miért nincs nyugdíj-megtakarításuk. Ennek részben anyagi okai vannak, részben a fiatalabb korosztály még nem tartja fontosnak, hogy nyugdíjcélra megtakarítson. Ugyanakkor Budai József hozzátette: ha szóba kerülnek ezek a szolgáltatások, és felhívják az ügyfelek figyelmét erre a lehetőségre, akkor a fiatalabb korosztály is nyitottan áll a kérdéshez, és elkezd érdeklődni arról, hogyan és mennyit érdemes félretenni.

Úgy véli, akár kis összeggel is érdemes elindítani nyugdíjcélú megtakarítást. Mint mondta, ha valaki 9 százalékos éves hozammal kalkulálva

elindít 30 évre 20 ezer forint körüli megtakarítást, akkor összesen 36 millió forintot tud összegyűjteni.

Budai József megjegyezte: a 9 százalékos éves hozam a kockázatosabb portfóliók esetében érhető el a nyugdíjpénztári piacon. Azt gondolja, ez a példa is azt mutatja, érdemes időben elkezdeni a nyugdíjas évekre való felkészülést.

Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója figyelmeztetett: az említett példánál maradva, ha valaki csak 15 évvel később indít el egy megtakarítást, akkor nem 20 ezer forinttal tudja ezt megtenni, hanem ennek sokszorosával. Ebben az esetben ugyanis havi szinten százezer forintot kellene félretenni ahhoz, hogy meglegyen az említett 36 millió forint. „A nyugdíjpénztári termékeknél természetesen a kamatos kamat elve is működik, illetve az adó-visszatérítés is gyarapíthatja a megtakarított összeget” – tette hozzá Budai József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: van más együttműködési lehetőség is Ukrajnával, mint az uniós tagság

A miniszterelnök beszélt az uniós "ukrán költségvetésről", amelyet Brüsszelben írnak, és amely minden negyedik-ötödik forintot átad Ukrajnának, miközben nincs is döntés Ukrajna uniós tagságáról. Szólt Sebestyén József halálának ügyéről is, amellyel kapcsolatban nem érzelmileg kell érvelni, hanem emberi jogi oldalról. Aztán szólt a hazai gazdaság jövőjéről is az Otthon Start program optikájából. Végül az Otthon Start modellszámításai és Kapu Tibor hazatérése is szóba került.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.18. péntek, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 18. 07:17
×
×
×
×