A tét óriási, elemzők szerint ugyanis a német gazdaságpolitika, továbbá a biztonság és a migráció alakulásának jövője forog kockán. A koalícióra törekvő pártok a hét elején a fő kérdésekben előzetes megállapodásra jutottak, az egyezség azonban heves vihart váltott ki a többi parlamenti párt körében. A radikális jobboldali AfD párt szembenállása már korában is ismert volt, most viszont a jelek szerint a Zöldek Pártja is megmakacsolta magát, a párt támogatása nélkül viszont a nagykoalíciós törekvések is kudarcra vannak ítélve.

A legnagyobb vihart a CDU/CSU és az SPD által javasolt két különleges pénzügyi alap (Sondervermögen) váltotta ki. Az első 400 milliárd eurót irányoz elő a német hadsereg, ezen keresztül pedig a biztonság erősítésére, míg a második 500 milliárdot az országosan elavult infrastruktúra korszerűsítésére. A két alapban foglalt célkitűzések megvalósítása ugyanakkor azt jelentené, hogy az ország a szükséges hitelek miatt hosszú távra eladósodik. Ezt segítené elő, hogy a Bundeswehr-csomag finanszírozása érdekében enyhítenék a 2011-ben elhatározott és az alkotmányban is rögzített költségvetési adósságféket. Ehhez azonban alkotmánymódosításra, illetve az előterjesztők javaslatának kétharmados támogatására van szükség. Ez a támogatás azonban csak a még két hétig működő "régi" Bundestagban lehetséges, a megalakuló új parlamentben a nagykoalíció pártjai már nem számolhatnak ezzel a többséggel.

A nagykoalícióra törekvő pártok, mindenekelőtt a CDU/CSU és személy szerint Friedrich Merz törekszik a Zöldek Pártjának megnyerésére az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség biztosítása érdekében. A Zöldek azonban – legalábbis egyelőre – hajthatatlannak tűnnek, mindenekelőtt a két pénzügyi alap, de különösen az infrastrukturális alap támogatását illetően. Ugyanakkor jelezték, hogy a biztonság erősítését szolgáló saját programmal állnak elő.

A ZDF értesülése szerint a konzervatívok és a szociáldemokraták részéről szinte megszakítás nélkül folyik a Zöldek Pártjának "puhítása". Az idő szorít, ugyanis a nagykoalícióra törekvő pártok programjukat már a jövő hét elején első körben a Bundestag elé kívánják terjeszteni. A új parlamentnek legkésőbb március 25-én meg kell alakulnia, és abban a CDU/CSU és az SPD koalíciójának már nem lenne meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többsége.

A migráció kezelése okoz konfliktust

Keddi értesülések szerint kiderült az is, hogy az ország számára ugyancsak égető kérdésben, a migráció, ezen belül pedig az illegális bevándorlás kezelésében az eddigi információkkal szemben nincs teljes egyetértés a koalícióra törekvő nagy pártok között. Az első hírek a kitoloncolások szigorítására vonatkozóan még a konszenzusról szóltak, most viszont a "túlzott szigor" miatt élesen bírálta Friedrich Merz kancellárjelöltet a szociáldemokraták migrációs felelőse, Nancy Faeser belügyminiszter. Egyes portálok szerint a miniszter odáig elment, hogy

a megállapodásban foglaltakat jelen formájában megvalósíthatatlannak nevezte.

Sajátos támogatót kapott a belügyminiszter a szociáldemokraták másik tekintélyes politikusától, Boris Pistoriustól. Németország hosszú idő óta legnépszerűbb politikusa ugyan a védelmi tárca vezetője, ezúttal viszont Faeserhez csatlakozva az illegális menekültek tervezett szigorításával kapcsolatban a többi között "lelketlenséggel" vádolta a konzervatívok több politikusát is.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a miniszter a 400 milliárdos védelmi alap bejelentésekor Németország, illetve a Bundeswehr nagy napjáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, az orosz–ukrán konfliktus fényében az ország biztonsága a tét. Pistorius álláspontját erősítik meg azok az értesülések, amelyek szerint egyre több tekintélyes katonai vezető sürgeti az általános hadkötelezettség újbóli bevezetését, ezzel párhuzamosan pedig több tartományban is egyre több az önkéntesnek jelentkezők száma. A hadsereg főfelügyelője pedig egy interjúban úgy vélekedett, hogy a hadsereg megerősítése érdekében nem is 400, hanem legalább 500 milliárd euróra lenne szükség. Elengedhetetlennek nevezte a Bundeswehr létszámának növelését.

Mindezt pedig még alátámasztja az a friss felmérés is, amely szerint a a megkérdezettek túlnyomó többsége egyetért a biztonság, illetve ennek érdekében a hadsereg erősítésének szükségességével.