Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Amerikai fordulatról és új globális vezetésről beszélt a volt NATO-főtitkár

Új globális szövetség megalkotását javasolta, részben az erős országok által alkalmazott gazdasági kényszerítés ellen, részben mert szerinte a szabad világnak szüksége van egy új vezetőre.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár egy olyan demokratikus nemzetekből álló új szövetség létrehozására szólított fel, amely szükség esetén képes szembeszállni az Egyesült Államokkal, mivel szerinte Donald Trump amerikai elnök úgy tűnik, hogy visszafogja országa hagyományos globális vezető szerepét.

„Gyerekkorom óta csodálom az Egyesült Államokat, és a szabad világ természetes vezetőjének tartom” – mondta Rasmussen a vezető nemzetközi hírügynökségek által létrehozott Democracy News Alliance-nek a keddi koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozó előtt.

„De úgy tűnik, hogy Trump elnök visszavonult ebből a szerepből. A szabad világnak így szüksége van egy új vezetőre” – fejtette ki Rasmussen.

A 73 éves politikus szerint a javasolt szövetségbe beletartozhatna az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea, és „D7”-nek nevezhetnék, ahol a D betű a demokráciát jelenti.

„Ha együtt cselekszünk, ha egyesítjük erőinket, és kollektíven lépünk fel, akkor félelmetes erőt képviselünk” – mondta Rasmussen, aki 2009 és 2014 között a NATO főtitkára, 2001 és 2009 között pedig Dánia miniszterelnöke volt.

A NATO kölcsönös védelmi záradékát mintául véve

egy „gazdasági 5. cikkely” megteremtését javasolta, amelynek értelmében egy tagállam elleni gazdasági támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintenének,

azzal a céllal, hogy ellenálljanak olyan országok gazdasági kényszerítésének, mint Kína és esetlegesen az Egyesült Államok.

Rasmussen emellett szorosabb együttműködésre szólított fel a technológiai szabványok terén, a kritikus nyersanyagoktól való függőség csökkentésére, valamint a kínai finanszírozás alternatívájaként a globális Délre irányuló beruházások növelésére.

Utalva a Washington és Koppenhága között Grönland miatt kialakult vitára, hangoztatta, hogy a szövetségesek közötti fenyegetőzés „elfogadhatatlan”. A politikus egyben a Trump-kormány kiszámíthatatlanságát nevezte legnagyobb aggodalmának.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×