Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Amerikai fordulatról és új globális vezetésről beszélt a volt NATO-főtitkár

Új globális szövetség megalkotását javasolta, részben az erős országok által alkalmazott gazdasági kényszerítés ellen, részben mert szerinte a szabad világnak szüksége van egy új vezetőre.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár egy olyan demokratikus nemzetekből álló új szövetség létrehozására szólított fel, amely szükség esetén képes szembeszállni az Egyesült Államokkal, mivel szerinte Donald Trump amerikai elnök úgy tűnik, hogy visszafogja országa hagyományos globális vezető szerepét.

„Gyerekkorom óta csodálom az Egyesült Államokat, és a szabad világ természetes vezetőjének tartom” – mondta Rasmussen a vezető nemzetközi hírügynökségek által létrehozott Democracy News Alliance-nek a keddi koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozó előtt.

„De úgy tűnik, hogy Trump elnök visszavonult ebből a szerepből. A szabad világnak így szüksége van egy új vezetőre” – fejtette ki Rasmussen.

A 73 éves politikus szerint a javasolt szövetségbe beletartozhatna az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea, és „D7”-nek nevezhetnék, ahol a D betű a demokráciát jelenti.

„Ha együtt cselekszünk, ha egyesítjük erőinket, és kollektíven lépünk fel, akkor félelmetes erőt képviselünk” – mondta Rasmussen, aki 2009 és 2014 között a NATO főtitkára, 2001 és 2009 között pedig Dánia miniszterelnöke volt.

A NATO kölcsönös védelmi záradékát mintául véve

egy „gazdasági 5. cikkely” megteremtését javasolta, amelynek értelmében egy tagállam elleni gazdasági támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintenének,

azzal a céllal, hogy ellenálljanak olyan országok gazdasági kényszerítésének, mint Kína és esetlegesen az Egyesült Államok.

Rasmussen emellett szorosabb együttműködésre szólított fel a technológiai szabványok terén, a kritikus nyersanyagoktól való függőség csökkentésére, valamint a kínai finanszírozás alternatívájaként a globális Délre irányuló beruházások növelésére.

Utalva a Washington és Koppenhága között Grönland miatt kialakult vitára, hangoztatta, hogy a szövetségesek közötti fenyegetőzés „elfogadhatatlan”. A politikus egyben a Trump-kormány kiszámíthatatlanságát nevezte legnagyobb aggodalmának.

Címlapról ajánljuk
Már idén termelhet Szlovákiában a mohi atomerőmű új blokkja

Már idén termelhet Szlovákiában a mohi atomerőmű új blokkja

Újabb döntő szakaszába lépett a mohi atomerőmű 4-es blokkjának üzembe helyezése. A szakemberek sikeresen befejezték a reaktor szerelését és hermetikus lezárását, így az új atomenergetikai létesítmény hamarosan a fizikai indítás következő szakaszába léphet. A tervek szerint az új egység már 2026 nyarának végén megkezdheti az első villamosenergia-termelést.

Lando Norris indul az élről a Magyar Nagydíjon – Hamilton és Antonelli is büntetést kapott

A világbajnoki címvédő Lando Norris, a McLaren brit versenyzője nyerte a 41. Forma–1-es Magyar Nagydíj időmérő edzését a Hungaroringen, így a vasárnap 15 órakor rajtoló futamon ő indul az élről.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Négy szavazás, négy kétharmad – Hét lépés egy jobb választási rendszerhez

Négy szavazás, négy kétharmad – Hét lépés egy jobb választási rendszerhez

A választási rendszer nem csak azt dönti el, hogy a leadott szavazatokból hány mandátum lesz. Már a választás előtt alakítja a pártok viselkedését, a politikai verseny szerkezetét és a választói stratégiákat is. Magyarországon négy egymást követő választás adott kétharmados többséget a győztesnek, ezért érdemes feltenni a kérdést: ha változtatni szeretnénk a rendszeren, azt milyen célok alapján, milyen módszerrel és milyen garanciák mellett tegyük?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×