Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
305.81
bux:
133797.41
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Amerikai fordulatról és új globális vezetésről beszélt a volt NATO-főtitkár

Új globális szövetség megalkotását javasolta, részben az erős országok által alkalmazott gazdasági kényszerítés ellen, részben mert szerinte a szabad világnak szüksége van egy új vezetőre.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár egy olyan demokratikus nemzetekből álló új szövetség létrehozására szólított fel, amely szükség esetén képes szembeszállni az Egyesült Államokkal, mivel szerinte Donald Trump amerikai elnök úgy tűnik, hogy visszafogja országa hagyományos globális vezető szerepét.

„Gyerekkorom óta csodálom az Egyesült Államokat, és a szabad világ természetes vezetőjének tartom” – mondta Rasmussen a vezető nemzetközi hírügynökségek által létrehozott Democracy News Alliance-nek a keddi koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozó előtt.

„De úgy tűnik, hogy Trump elnök visszavonult ebből a szerepből. A szabad világnak így szüksége van egy új vezetőre” – fejtette ki Rasmussen.

A 73 éves politikus szerint a javasolt szövetségbe beletartozhatna az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea, és „D7”-nek nevezhetnék, ahol a D betű a demokráciát jelenti.

„Ha együtt cselekszünk, ha egyesítjük erőinket, és kollektíven lépünk fel, akkor félelmetes erőt képviselünk” – mondta Rasmussen, aki 2009 és 2014 között a NATO főtitkára, 2001 és 2009 között pedig Dánia miniszterelnöke volt.

A NATO kölcsönös védelmi záradékát mintául véve

egy „gazdasági 5. cikkely” megteremtését javasolta, amelynek értelmében egy tagállam elleni gazdasági támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintenének,

azzal a céllal, hogy ellenálljanak olyan országok gazdasági kényszerítésének, mint Kína és esetlegesen az Egyesült Államok.

Rasmussen emellett szorosabb együttműködésre szólított fel a technológiai szabványok terén, a kritikus nyersanyagoktól való függőség csökkentésére, valamint a kínai finanszírozás alternatívájaként a globális Délre irányuló beruházások növelésére.

Utalva a Washington és Koppenhága között Grönland miatt kialakult vitára, hangoztatta, hogy a szövetségesek közötti fenyegetőzés „elfogadhatatlan”. A politikus egyben a Trump-kormány kiszámíthatatlanságát nevezte legnagyobb aggodalmának.

Címlapról ajánljuk
Mindent el kell felejteni, amit az európai rangsorokról eddig gondoltunk? Alapjaiban írja át hazánk helyzetét a forint szárnyalása

Mindent el kell felejteni, amit az európai rangsorokról eddig gondoltunk? Alapjaiban írja át hazánk helyzetét a forint szárnyalása

Jelentősen módosítja Magyarország több fontos gazdasági mutatóját a forint idei szárnyalása: a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája és a Tisza-kormánnyal szembeni gazdaságpolitikai várakozások miatt az euró árfolyama ugyanis a tavalyi 415-ös szintről mostanra a 350-360-as sávba erősödött, ez pedig azt jelenti, hogy a közös pénzben kifejezett értékek nagyot változnak. Mivel sok, nemzetközi összevetésre alkalmas statisztika mértékegysége a piaci árfolyamon átszámított euró, ezek most nagyot változnak. Például az erősödő forint minden egyéb hatástól függetlenül növeli az egy főre jutó GDP euróban mért értékét és csökkenti a GDP-arányos államadósságot, ugyanakkor rontja az ország árversenyképességét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×