A PM feladata a felelős gazdálkodás és a költségvetési stabilitás, a jelenlegi szerkezet gyengíti a költségvetési fegyelmet és az átláthatóságot. Négyéves, előre jelezhető, hiteles és fenntartható, következetes költségvetési struktúrában gondolkodnak. Ősszel elfogadják 2027-es költségvetést, és készülnek az idei költségvetés módosítására is, a következő másfél hónapban átvilágítják a helyzetet, nyár végéig beterjesztik a törvényjavaslatot a parlamentnek.

Rámutatott: költségvetés szempontjából kulcskérdés a növekedés újraindítása. Tartós egyensúlyt nem lehet pusztán költségvetési intézkedésekkel elérni. A hiány és különösen az államadósság fenntartható csökkentéséhez elengedhetetlen a gazdaság tartós növekedési pályára állítása. A Tisza kiindulópontja, hogy teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában nem egyszerűen korrekcióra, ennek alapja a termelékenység bővülésére alapozó új növekedési modell, a sokkal kiszámíthatóbb gazdasági környezet, és egy hiteles, fenntartható, középtávú költségvetési pálya, amely lehetővé teszi az euró bevezetését a politikai ciklus végén.

Ezek együttese képes kivezetni a magyar gazdaságot a zsákutcából – mondta, megjegyezve, hogy az előző ciklusban a gazdaság egy helyben toporgott, a GDP-növekedés 4 év alatt nem érte el az egy százalékot, ami látványos leszakadás a visegrádi országokhoz képest. Az előző kormány erőltetett növekedési modellje mennyiségi szemléletű, extenzív gazdaságfejlesztés volt, arra épült, hogy egyre többen dolgozzanak és egyre több külföldi tőkét vonzzanak a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe betagozódott a magyar gazdaságba. Ezt „összeszerelő üzemmodellnek” nevezte, amelyben elmarad a munkatermelékenység érdemi bővülése, így csak alacsony bérekkel lehet megtartani az ide települt összeszerelő üzemeket.

Ezért gondolta Kármán szerint a jegybank, hogy az infláció letörésére helyett a forint folyamatos leértékelésével tartsa alacsony szinten a magyar béreket euróban kifejezve. Ez oda vezetett, hogy a magyar bérek leszakadtak a régiós versenytársakétól, az infláció folyamatosan magasabb volt a régiós országokénál – mondta.

Új növekedési modellre van szükség, amely a termelékenység növelésére, a magasabb hozzáadott értékre, a képzettebb munkaerőre, a tudásalapú, innovatív gazdaságra, a kkv-kra épül – tette hozzá. Ehhez teremtenek kiszámítható környezetet, vállalkozás- és befektetőbarát kiszámítható üzleti klímát. Ez több dolgot jelent egyszerre: jogbiztonságot, a törvények és szabályok mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, előre jelezhető adó és szabályozási környezetet, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, érdemi konzultációt a döntések előtt, elegendő felkészülési időt a szabályozói változásokra – magyarázta.

Kulcskérdésnek nevezte a tisztességes versenyt, az adminisztratív terhek csökkentését, és az adórendszer egyszerűsítést, például a kata kibővítését.

A kiegyensúlyozottabb adórendszer érdekében a vállalati adóknál felülvizsgálják az adókedvezmények szövevényes rendszerét. Megszüntetik az indokolatlan kedvezményeket és a közpénzek megcsapolására szolgáló visszaéléseket. Felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket, megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó indokolatlan kedvezményeket, biztosítják a magántőke alapok átláthatóságát és megszüntetik a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését - mondta.

Ismertette:

• az szja-rendszerben a minimálbér adóterhelése a jelenlegi 15-ről 9 százalékra csökken, ami évi 240 ezer forinttal többet jelent majd minden minimálbéren foglalkoztatottnak.
• A medián bér (bruttó 625 ezer forint) alatt keresők is kevesebb szja-t fognak fizetni, a többieknek marad a 15 százalék.
• Ezzel párhuzamosan csökkentik az áfát azokon a termékeken, amelyek az alacsony jövedelműek fogyasztásában jelentősebb súlyt képviselnek: vényköteles gyógyszerek, zöldségek és gyümölcsök, tűzifa.
• Egy szűk, vagyonos rétegre egy százalékos vagyonadót vezetnek be, hogy ők is méltányosan járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. „Arányos és a mainál igazságosabb lesz az adórendszer” –

fogalmazott.

Ígérete szerint széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után reális és nyomon követhető euróbevezetési pályát jelölnek ki. A cél nem a döntés rövid távú meghozatala, hanem a belépéshez szükséges gazdasági feltételek megteremtése.

Legkésőbb 2030-ig teljesítik az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.

Az uniós források hazahozatalan nem csak beruházásokat generál, hanem olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását.

A közkiadások felülvizsgálatát kiemelten kezelik, ezzel több ezermilliárd forintos megtakarítás érhető el, zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben - húzta alá. Nagy projektek kiírásánál kisebb részfeladatokra külön beszerzést kell kiírni a kkv-k érdekében. Egyszerre kell fellépni a korrupció ellen és erősíteni a versenyt – mondta.

Képviselői kérdésekre válaszolva kijelentette: megemelik a legalacsonyabb nyugdíjat, senki nem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat Magyarországon. Emellett

rendkívüli nyugdíjemelést adnak a havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknek, és megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat.

Kármán András megjegyezte, hogy az EU-ban a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, míg Magyarországon alig 7,5 százalékot, ami komoly társadalmi probléma, az átlagnyugdíj leszakadt a nettó átlagbértől, elszakadtak egymástól a kis és a nagy nyugdíjak. 2008 óta nem nőtt a minimálnyugdíj nominális értéke, és több mint 400 ezren kevesebb mint 140 ezer forint nyugdíjat kapnak. Ez egy európai társadalomban nem elfogadható – mondta.

Úgy vélte, Magyarország nyugdíjrendszere fenntartható, nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése, az „nem lehet cél Magyarországon”.

Az otthonteremtési hitelek, csok, falusi csok, babaváró kedvezmények rendszerét tovább viszik, a családi pótlékot megduplázzák, és nem változtatnak az anyákat érintő szja-kedvezmények rendszerén sem. Az otthonteremtésben ugyanakkor komplexebb programokat tart szükségesnek, a kínálati oldalt és a bérpiacot is erősítve.

Szólt arról is, hogy az adórendszerben megnőtt az adónemek száma, ezért az egyszerűsítés tervben van. A legnagyobb teher az adószabályok folyamatos változása, ezért a kiszámíthatóság nagy hangsúlyt kap.

Képviselői kérdésekre közölte, hogy a jegybank új vezetése szerinte fordulatot hajtott végre, ezt a befektetők és elismerik. Jó együttműködésre számít a fiskális és a monetáris politika között.

Elmondta: Barabás Gyulát tervezi felkérni az államháztartásért felelős államtitkári posztra.