Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Görög Márta: módosítjuk a választási rendszert, felülvizsgáljuk a sarkalatos törvényeket

Kitartó, következetes, magas szakmai színvonalú és alázatos munkával helyre kell állítani a megrendült közbizalmat - ezt fogalmazta meg egyik legfontosabb küldetéseként Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságában tartott meghallgatásán kedden Budapesten.

Görög Mártát azután jelölte Magyar Péter miniszterelnök erre a pozícióra, hogy sógora, Melitay Barna Márton visszalépett a felkéréstől. Programbeszédében a leendő miniszter zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, és arról beszélt, hogy megerősítené a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, Magyarország pedig csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

A leendő minisztérium munkáját három pillérre építené: a jogállamisági alkotmányosság felállítására, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására és a közbizalom helyreállítására, valamint a korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítására.

Görög Márta szerint az elmúlt években sérült a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon, és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom. Bírálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztérium fog felelni az alkotmányozási folyamatért.

A tárca további főbb feladatait sorolva elmondta: a bíróságokon és az ügyészségeken javítják a dolgozók munkakörülményeit, egyszerűsítik az eljárásokat, csökkentik a túlzott mértékű eljárási díjtételeket, felülvizsgálják a sarkalatos törvényeket és a jogász hivatásrendeket, módosítják a választási rendszert, átalakítják a végrehajtási rendszert, leszűkítik a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, rendezik a devizahitelesek helyzetét.

„Olyan államot kell építeni, amely minden döntésével bizonyítja, hogy a képességnek és teljesítménynek van értelme, ahol a törvény ereje mindenki számára védelmet és egyenlő mércét jelent, ahol az igazság nem kevesek kiváltsága, hanem társadalmi együttélésünk szent és sérthetetlen nemzeti minimuma” – fogalmazott Görög Márta.

Az európai uniós források kapcsán közölte: a források feltételeinek teljesítése, úgy, mint a jogállamiság biztosítása, a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, illetve az átláthatóság, elszámoltathatóság biztosítása a magyar kormánynak is érdeke. „Célom a jogállamiság kereteinek olyan helyreállítása, amely az európai jogi stratégiának érdemi, hatékony érvényesülését jelenti” – magyarázta. Görög Márta fontosnak nevezte a közbeszerzési szabályok módosítását, továbbá beszámolt arról, hogy radikálisan korlátozni fogják az igazságügyi tárca által engedélyezett megfigyelési kört, visszahelyezve ezt a nyomozati bírói hatáskörbe.

A miniszterjelölt szavai szerint az a cél, hogy az igazságszolgáltatás emberközpontúvá, elérhetővé, hatékonnyá váljon, gyors és hatékony védelmet nyújtson. „Ne elvont szabályrendszer, hanem erkölcsi kapaszkodó is legyen” – mondta. Kiemelte: az elmúlt években politikai nyomás, túlterheltség, finanszírozási bizonytalanság egyszerre nehezedett a bírói szakmára, a nem megfelelő körülmények, az eljárások lassulása az állampolgárok számára is mindennapi problémává vált. Olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, amely garantálja a közélet tisztaságát, az intézményrendszer politikamentes működését – szögezte le a miniszterjelölt, aki jelezte: az igazságügyi tárca szerepet kíván vállalni a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítésében, a visszaéléseket kivizsgálják.

(A cikk alapjául szolgáló parlamenti tudósítást Várkonyi Gyula készítette.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×