Az önálló vidék- és településfejlesztési minisztérium létrehozását az indokolja, hogy a valódi vidékpolitika nem szűkíthető le a mezőgazdaságra, mondta a miniszterjelölt. Lőrincz Viktória szerint vidékpolitikai fordulatra van szükség, decentralizálni kell a döntéshozatalt, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, egyszerűsíteni kell az ügyintézéseket és fel kell gyorsítani a digitalizációt.

Hangsúlyozta, hogy nem látványberuházásokra van szükség, a helyiek el tudják dönteni, hogy milyen fejlesztéseket akarnak. Egyetlen euró sem veszhet el, és nem elég elkölteni a pénzt, annak az eredményét is fel kell mutatni, hiszen a közpénz nem technikai, hanem erkölcsi kérdés – fogalmazott a leendő tárcavezető.

Lőrincz Viktória bejelentette, hogy lesz egy Budapest-törvény, amellyel helyreállítják az intézményes együttműködést a kormány és a főváros között.

Az is elhangzott, hogy a Tisza-kormány elindítja az okosfalu programot, ami nem arról fog szólni, hogy lesz wifi-elérés a főtéren, hanem arról, hogy megerősítik az alulról építkező, innovatív közösségi megoldásokat kínáló helyi közösségeket. A miniszterjelölt aláhúzta, hogy politikai hovatartozástól független fejlesztési döntések kellenek. A Szent István program keretében minden 10 falu

évente 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kap, amelynek felhasználásáról helyben határozhatnak.

A Herman Ottó Intézet pedig a vidékfejlesztés egyik kulcsintézménye lesz.

Felülvizsgálják az önkormányzatoktól korábban elvont feladat- és intézményrendszer működtetését.

Kijelentette, valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, a vidékfejlesztés nem a mezőgazdaság finanszírozásával azonos. Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy az állam helyben elérhető legyen, segítse és támogassa az ottélőket. Cél a területi és helyi közigazgatás működőképességének helyreállítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közigazgatás szakmai megerősítésére, a digitális állam működésének felgyorsítása.

Kiemelte, 2026-ban valós és jelentős forrásvesztési kockázattal néznek szembe.

A legtöbb operatív programban a forráslekötés aránya 50-70 százalék között mozog, a tényleges kifizetések mutatója jó ha 20-35 százalék között jár.

Megjegyezte, a valódi működőképesség javítása mellett a következő időszakra is készülni kell. A 2028 utáni európai költségvetési ciklus egyik legfontosabb változása az lesz, hogy a forrásrendszer integrálódik, és a hangsúly a térségekre, a partnerségekre, az integrált beruházásokra helyeződik. Ez egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt is. Példaként említette, hogy az európai javaslat szerint a jövőben az uniós források minimum 10 százalékát a vidékre kell fordítaniuk a tagállamoknak. Ugyanakkor a vidéki lakosság aránya nagyjából 30 százalék körül mozog, ez azt mutatja, hogy a vidék támogatásáért meg kell küzdeni – hívta fel a figyelmet.

Képviselői hozzászólásokra válaszolva, Lőrincz Viktória elmondta, a különböző területek felülvizsgálata során a jó elemeket megtartják, ilyen például a bölcsődei hálózat fejlesztése, és hangsúlyozta, a tárcákkal együttműködve olyan döntéseket hoznak, amelyeknek kedvező hatásai a vidéki életben megmutatkoznak.

A bizottság hat igen és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszteri kinevezését.

(A cikk alapjául szolgáló helyszíni tudósítást Herczeg Zsolt, az InfoRádió parlamenti tudósítója készítette.)