A többi párt által szélsőjobboldalinak tartott, az egykori antiszemita, magyarellenes Vasgárdával nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu független jelölt nyerheti meg négy százalékpont előnnyel Romániában az elnökválasztást Elena Lasconival, a magát jobbközép pártként meghatározó, korábban liberális nézeteket hangoztató Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökével szemben egy friss felmérés szerint, amelynek eredményét csütörtökön ismertette a Hotnews.ro hírportál.

Az AtlasIntel közvélemény-kutató december 2-4. között végzett, 3100 megkérdezett válaszain alapuló adatsora szerint a válaszadók 47 százaléka Georgescura szavazna, míg Lasconi 43 százalékuk támogatását élvezi, 6,5 százalékuk pedig érvénytelen szavazatot adott le. A bizonytalanok aránya 2,7 százalék.

Arra a kérdésre, hogy melyik versenyben maradt államfőjelöltről feltételezik inkább, hogy Romániát az Európai Unióban tartja, a válaszadók 57 százaléka Lasconit, 40 százalékuk Georgescut jelölte meg. Hasonló arányban (57-41) többen feltételezik Lasconiról, hogy ragaszkodik Románia NATO-tagságához.

Lasconiban a "Moldovai Köztársaságot érő orosz befolyás visszaszorítása", "Románia korszerűsítése és digitalizálása", "a korrupció elleni küzdelem és törvények betartatása", "hagyományos értékek védelme", "a titkosszolgálatok befolyásának visszaszorítása" tekintetében is többen bíznak, mint Georgescuban, a két jelölt egyedül "Románia nemzetközi tekintélyének növelése" terén ért el azonos (43 százalékos) indexet.

A közvélemény-kutatás résztvevőinek 62 százaléka "Európa-párti, Nyugat-barát" politika hívének mondta magát, míg 31,1 százalékuk "szuverenista" politikát szorgalmaz a román vezetés részéről.

Az AtlasIntel szerint a közvélemény-kutatás hibahatára 2 százalékos, a válaszokat pedig azelőtt gyűjtötték be, hogy Klaus Iohannis távozó elnök szerdán jóváhagyta azon titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések titkosításának feloldását, amelyek szerint a múlt héten a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: Románia "állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált", és a kampányát kizárólag közösségi médiában folytató, a közéletben korábban ismeretlen Calin Georgescu "bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát".