„Gyilkos viharok, aszályok, sőt egy évszázadban egyszer előforduló pusztító árvizek és rekord hőhullámok: a klímaválság korunk legnagyobb kihívása” - mondta vasárnap Berlinben a Zöld Párt politikusa.

A miniszter szerint meglesz az ára a 2023. évi konferencián (COP28) rögzített szén-, gáz- és kőolajfelhasználási célkitűzésektől való eltérésnek.

„Egyetlen tized Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés megakadályozása kevesebb válságot, kevesebb szenvedést, kevesebb költözést jelent” - hangoztatta a miniszter

Afganisztán szintén részt vesz a COP29 tanácskozáson - jelentette be vasárnap az afgán Nemzeti Környezetvédelmi Hivatal (NEPA).

A táliboknak a hatalomba történt 2021. évi visszatérése után ez az első alkalom, hogy afgán küldöttség meghívást kapott a COP-csúcstalálkozóra.

A NEPA közölte: az afgán küldöttség sürgetni fogja a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködés fokozását és kéri, hogy részesedjen a pénzügyi mechanizmusokban az országnak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és ahhoz való alkalmazkodás támogatása érdekében.

Annak ellenére, hogy Afganisztán hatodik a klímaváltozással szemben legsérülékenyebb országok listáján, miközben csak minimális mértékben járul hozzá a globális üvegházhatású gázkibocsátáshoz, az országot az elmúlt években kizárták az éghajlattal kapcsolatos nemzetközi tanácskozásokról.

Szakértők szerint Afganisztán az éghajlatváltozással kapcsolatos súlyos kihívások előtt áll, közöttük pusztító aszályokkal, halálos árvizekkel és elsivatagosodással, ami tömeges elvándorláshoz vezet.

A hétfőn Bakuban kezdődő és november 22-ig tartandó idei tanácskozásra mintegy 200 ország képviselőit várják.

A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.