eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

A nagykoalíció felbontását jelentette be kisebbik kormánypárt elnöke Romániában

Hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu román miniszerelnök által vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását hétfőn Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.

Ciuca szerint a román demokráciát kérdőjelezi meg, hogy a kilenc tagból álló alkotmánybíróság öt bírája, akik közül ötöt a PSD jelölt, szavazattöbbséggel kizárta az elnökválasztásból szombaton Diana Sosoaca EP-képviselőt.

A PNL elnöke szerint a visszaélés és az állampárti viselkedés a szociáldemokraták DNS-ében van. "Ma egy politikai ellenfelet iktat ki, holnap egy másikat, holnapután már sajtótermékeket fog elhallgattatni végül az egész román államot maga alá gyűri" - ecsetelte a Facebookon közzétett videóüzenetében a PNL elnöke.

Hozzátette: a PNL a választásokig a kormányban marad, hogy a további visszaéléseket megakadályozza, de a PSD-PNL koalíció közös útja véget ért. Úgy vélte, a PSD szeretne egyedül kormányozni, hogy progresszív adót vezessen be, hogy kiterjessze befolyását az igazságszolgáltatásra és a közpénzeket pártklientúrához irányítsa és populista célokra használja. "Ez azonban nem fog megtörténni" - fogadkozott a PNL elnöke.

Kifejtette: felelőtlenség lenne magára hagyni a PSD-t a kormányban, a PNL "nem hagyja el a harcteret", meg fogja akadályozni, hogy a PSD hatalmával visszaélve próbálja megnyerni a választásokat.

Ciuca szerint a szélsőséges nézetek, a sovinizmus és antiszemitizmus terjedését törvényes és demokratikus eszközökkel kell megfékezni, és meg kell győzni a románokot, hogy demokratikus alternatívákra szavazzanak. A PNL nem egy szélsőséges politikussal, hanem a demokrácia alapelvével vállal szolidaritást az alkotmánybíróság döntése kapcsán - hangoztatta a PNL elnöke és államfőjelöltje.

A többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselőt szombaton zárta ki elnökjelöltek közül az alkotmánybíróság. A hétfő este közzétett indoklás szerint azért, mert Sosoaca nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére bíztatja követőit.

A taláros testület szerint bár az államelnöki esküt csak megválasztása után teszi le a győztes jelölt, az abban foglaltak a jelöltség iktatásának elengedhetetlen feltételei. Ebben az értelemben a választás és megválasztás alkotmányos szabadsága nem korlátlan és nem terjedhet odáig, hogy olyan jelölt indulhasson az államfői tisztségért, aki eleve ellentmond az államelnöki eskünek.

Romániában valamennyi parlamenti párt megütközéssel fogadta, többségük pedig élesen bírálta az alkotmánybíróság példa nélküli döntését, arra hivatkozva, hogy a megválaszthatóság alkotmányos joga még a szélsőségeseket is megilleti.

A jobboldali pártok szerint a döntés a PSD-nek kedvez, mivel Sosoaca kiiktatásával az eddig megosztott szélsőségesen nacionalista tábor szerintük George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökére fog szavazni. Ezáltal megnövekedne az esélye annak, hogy az elnökválasztás második fordulójában Marcel Ciolacu a számára "legkényelmesebb" ellenféllel kerüljön szembe.

Romániában az utóbbi harminc éveben csak akkor nyert a baloldal elnökválasztást, amikor 2000-ben Ion Iliescu a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral került szembe a második fordulóban, így a jobboldali pártok nem foghattak össze ellene.

Címlapról ajánljuk
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

2024
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.
VIDEÓ
Összeveszhet Ukrajna és Szlovákia az orosz gáz miatt, újabb magasrangú orosz tisztet likvidáltak volna az ukránok

Összeveszhet Ukrajna és Szlovákia az orosz gáz miatt, újabb magasrangú orosz tisztet likvidáltak volna az ukránok

Kemény árampiaci megtorló lépést helyezett kilátásba Robert Fico szlovák miniszterelnök amiatt, hogy az ukránok miatt nem folytatódik januártól az orosz gáz ukrajnai tranzitja, és személyesen is Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta azért, hogy nem lett még tűzszünet. Közben megkapta Ukrajna az első amerikai LNG-szállítmányt Görögország felől, ami az oroszok által elpusztított ukrajnai energetikai infrastruktúra miatt is hasznos pótlás lehet. Az orosz FSZB pedig azt jelentette be, hogy meghiúsított egy-egy trükkös célzott támadást egy magasrangú katonatiszt és egy katonai blogger ellen, mert valaki meghekkelte a folyamatot, amely kapcsán hordozható hangszóróba rejtett pokolgép robbant volna. Szombati orosz-ukrán háborús hírfolyamunk az alábbiakban olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 28. 13:38
2024. december 28. 13:20
×
×
×
×