Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
322.7
bux:
144981.19
2026. október 16. péntek Gál
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

A nagykoalíció felbontását jelentette be kisebbik kormánypárt elnöke Romániában

Hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu román miniszerelnök által vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását hétfőn Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.

Ciuca szerint a román demokráciát kérdőjelezi meg, hogy a kilenc tagból álló alkotmánybíróság öt bírája, akik közül ötöt a PSD jelölt, szavazattöbbséggel kizárta az elnökválasztásból szombaton Diana Sosoaca EP-képviselőt.

A PNL elnöke szerint a visszaélés és az állampárti viselkedés a szociáldemokraták DNS-ében van. "Ma egy politikai ellenfelet iktat ki, holnap egy másikat, holnapután már sajtótermékeket fog elhallgattatni végül az egész román államot maga alá gyűri" - ecsetelte a Facebookon közzétett videóüzenetében a PNL elnöke.

Hozzátette: a PNL a választásokig a kormányban marad, hogy a további visszaéléseket megakadályozza, de a PSD-PNL koalíció közös útja véget ért. Úgy vélte, a PSD szeretne egyedül kormányozni, hogy progresszív adót vezessen be, hogy kiterjessze befolyását az igazságszolgáltatásra és a közpénzeket pártklientúrához irányítsa és populista célokra használja. "Ez azonban nem fog megtörténni" - fogadkozott a PNL elnöke.

Kifejtette: felelőtlenség lenne magára hagyni a PSD-t a kormányban, a PNL "nem hagyja el a harcteret", meg fogja akadályozni, hogy a PSD hatalmával visszaélve próbálja megnyerni a választásokat.

Ciuca szerint a szélsőséges nézetek, a sovinizmus és antiszemitizmus terjedését törvényes és demokratikus eszközökkel kell megfékezni, és meg kell győzni a románokot, hogy demokratikus alternatívákra szavazzanak. A PNL nem egy szélsőséges politikussal, hanem a demokrácia alapelvével vállal szolidaritást az alkotmánybíróság döntése kapcsán - hangoztatta a PNL elnöke és államfőjelöltje.

A többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselőt szombaton zárta ki elnökjelöltek közül az alkotmánybíróság. A hétfő este közzétett indoklás szerint azért, mert Sosoaca nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére bíztatja követőit.

A taláros testület szerint bár az államelnöki esküt csak megválasztása után teszi le a győztes jelölt, az abban foglaltak a jelöltség iktatásának elengedhetetlen feltételei. Ebben az értelemben a választás és megválasztás alkotmányos szabadsága nem korlátlan és nem terjedhet odáig, hogy olyan jelölt indulhasson az államfői tisztségért, aki eleve ellentmond az államelnöki eskünek.

Romániában valamennyi parlamenti párt megütközéssel fogadta, többségük pedig élesen bírálta az alkotmánybíróság példa nélküli döntését, arra hivatkozva, hogy a megválaszthatóság alkotmányos joga még a szélsőségeseket is megilleti.

A jobboldali pártok szerint a döntés a PSD-nek kedvez, mivel Sosoaca kiiktatásával az eddig megosztott szélsőségesen nacionalista tábor szerintük George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökére fog szavazni. Ezáltal megnövekedne az esélye annak, hogy az elnökválasztás második fordulójában Marcel Ciolacu a számára "legkényelmesebb" ellenféllel kerüljön szembe.

Romániában az utóbbi harminc éveben csak akkor nyert a baloldal elnökválasztást, amikor 2000-ben Ion Iliescu a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral került szembe a második fordulóban, így a jobboldali pártok nem foghattak össze ellene.

Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×