eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet tagjai a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije portréjánál állnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kilencedik hónapjában. Reggelre virradóan Hanije merénylet áldozatává vált Teheránban, ahol néhány órával korábban Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén vett részt. Iráni források szerint a palesztin vezetőt egy észak-teheráni rezidencián szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

A béketárgyalások végét jelentheti a keddi teheráni merénylet

Az Egyesült Államok egész közel-keleti stratégiája veszendőbe mehet.

Joe Biden kormánya „nagyon aggódik” amiatt, hogy a kedd este történt közel-keleti események – különösen Iszmail Haníje Hamász-vezér meggyilkolása – mindent olyan erőfeszítést borítanak, amely a helyzet rendezését szolgálta. A történtek miatt borulhat az Egyesült Államok teljes stratégiája a régióban - írja az Index.

Mint arról korábban beszámoltunk kedden este Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján.

A történtek után a többi között az Axios amerikai hírportál osztott meg érdekes részleteket arról, hogy az Egyesült Államok tisztviselői miként viszonyulnak a történtekhez.

A portálnak három magas beosztású amerikai tisztviselői is arról beszélt, hogy Joe Biden kormánya „nagyon aggódik” amiatt, hogy Haníje meggyilkolásával megszakadhat a gázai túszok szabadon engedése, illetve a tűzszünet ügyében folyó tárgyalások, és nőhet egy regionális háború kitörésének esélye.

A Biden-kormányzat az Izrael és a Hamász közötti túsz- és tűzszüneti megállapodást helyezte az egész közel-keleti stratégiájának a középpontjába. Joe Biden személyesen is részt vett a megállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekben, és úgy véli, hogy ez kulcsfontosságú tényező lesz a politikai örökségében is. Ráadásul a tisztviselők szerint Haníje volt a Hamász részéről a legfontosabb tárgyalópartner a katari és egyiptomi közvetítőkkel folytatott tárgyalásokon.

Izraeli tisztviselők szintén azt közölték, hogy a tárgyalások felfüggesztésére számítanak a közeljövőben.

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón pusztán annyit mondott, hogy továbbra is dolgoznak a megegyezéseken, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem volt tudomása a merényletről.

A gyilkosság után Izraellel szemben kritikusan nyilatkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök is, aki egy közösségi médiás bejegyzésben úgy fogalmazott: „A politikai gyilkosságok és a gázai civilek folyamatos célbavétele a tárgyalások folytatása közben arra késztet bennünket, hogy feltegyük a kérdést: hogyan lehet sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalópartnerét?"

Bár Izrael hivatalosan nem vállalta fel Haníje meggyilkolását, az Axios szerint az amerikaiak zárt ajtók mögött egyértelműen beszéltek arról, hogy szövetségesük állhat az eset mögött. Hasonló információk jutottak el a CBS Newshoz is, amelynek szintén egy amerikai tisztviselő beszélt arról, hogy bár Izrael nem vállalta fel a merényletet, „az Egyesült Államok úgy értékeli”, hogy ők ölték meg Haníjét.

Mindeközben a Reuters arról írt, hogy a Hamász tagjai, valamint szakértők szerint a terrorszervezet élén Iszmail Haníje helyét a katari száműzetésben élő helyettese, Khaled Meshaal veheti át a legnagyobb eséllyel.

Az elemzők egy karizmatikus, népszerű személynek nevezték őt, akinek szerepe volt abban, hogy a Hamász regionális szinten erősíteni tudta a pozícióit - írja a portál.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×