Az interjúban – amelyből a dpa német hírügynökség közölt részleteket – a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy noha a csatlakozási folyamattal nem ért egyet, de nem "blokkolja". A tárgyalásokat pedig támogatja. Az ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte

"tisztán politikailag motivált folyamatról" van szó.

Orbán Viktor szerint nem az a kérdés, hogy igent vagy nemet mondunk Ukrajna európai uniós tagságára.

"Először azt kellene megvizsgálnunk, milyen következményekkel járna, ha egy háborúban álló országot veszünk be, amelynek határai gyakorlatilag nem tisztázottak" – fogalmazott alig néhány nappal a magyar uniós elnökség kezdete előtt a miniszterelnök.

Orbán Viktor feltette a kérdést, hogy milyen következményekkel járna egy ilyen hatalmas ország csatlakozása az unió mezőgazdaságára. "Most anélkül kezdjük meg a tárgyalásokat, hogy ezt tisztáztuk volna, és ez nem jó" – jelentette ki a kormányfő.

Az Oroszország által megtámadott ország röviddel a háború kezdete után nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és hónapokkal később tagjelölti státuszt kapott. Tavaly decemberben pedig az EU csúcstalálkozója zöld jelzést adott a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez.

Elemzők szerint teljes mértékben nyitott, hogy meddig tarthatnak ezek a tárgyalások. A csatlakozási folyamat évekig is elhúzódhat. Elméletileg nem kizárt az sem, hogy egy tagjelöltből soha nem lesz uniós tagállam.

Ukrajna esetében az elemzők szerint kizárt, hogy az ország az orosz agressziós háború vége előtt az EU tagja legyen. Ebben az esetben ugyanis az uniós alapszerződés 42. cikkének 7. bekezdése alapján Kijev katonai támogatást kérhetne, ezáltal ugyanakkor az EU háborús féllé válna.

Az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások hivatalos kezdete után nem sokkal a tagországok képviselői még ugyancsak a nap folyamán hasonló tárgyalásokat kezdenek Moldovával is.