Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Rendőr virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kitoloncolás: Németország Üzbegisztán-terve beelőzheti a britek Ruanda-tervét

Üzbegisztánnal tárgyal Németország arról, hogy a bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhassák haza. Dánia és az Egyesült Királyság Ruandával, Olaszország pedig Albániával állapodott meg az illegális bevándorlók kitelepítéséről. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét, Sayfo Omart kérdeztük a megoldásokról.

A német törvényhozók tárgyalásokat folytatnak Üzbegisztánnal, amelyek ha sikerrel járnak, a Németországban bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhatják haza. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Berlin a jövőben közvetlenül a tálibokkal fog egyezkedni ebből a célból. Mindez precedenst teremthet más európai országok számára, és megoldást kínálhat a jogosulatlanul Európában tartózkodó bűnelkövetők kitoloncolására, még akkor is, ha azok veszélyesnek ítélt országból származnak – áll a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében.

"A német közvéleményt sokkolta, amikor május 31-én Mannheim városában egy afgán férfi megkéselt egy iszlámellenes aktivistát, majd halálosan megsebesítette a segítségére siető rendőrt is. Ezután a közvélemény és a különböző politikai pártok, elsősorban az AfD, követelni kezdték, hogy a kormányzat hozzon valamiféle megoldást arra, hogy hogyan tudnák kitoloncolni a külföldi bűnelkövetőket" – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. Az intézet kutatási vezetője kifejtette, a fő gond az afgán, illetve a szíriai elkövetők esetében, hogy az országaikat Németország veszélyesként tartja nyilván, így elméletileg oda nem lehet oda visszatoloncolni őket. (Németországban 400 ezerre tehető az afgánok, 1,2 millióra a szíriaiak száma.)

"Noha a tálibok jelezték, hogy adott esetben hajlandók lennének visszafogadni bűncselekményeket elkövető állampolgáraikat Németországból, ennek feltételéül azt szabták meg, hogy Németország ismerje el a tálib kormányzatot Afganisztán legitim urának. Éppen ezért a német belügyminisztérium úgy döntött, hogy

Üzbegisztánnal fog megállapodást kötni arról, hogy oda toloncolják vissza azokat az afgánokat, akik Németországban bármiféle bűncselekményt követnek el, majd onnan az üzbég hatóságok távolítanák el őket Afganisztán irányába"

– magyarázta a megoldást a migrációs szakértő, és jelezte, kevés ellenérdekelt fél van, ezért ez a megoldás sokkal hamarabb megvalósulhat, mint például a britek Ruanda-terve.

Sayfo Omar közölte, csak a már bizonyítottan bűncselekményt elkövető személyeket toloncolnák ki, ez pedig töredéke a Németországban tartózkodó afgán menekülteknek, noha az össztársadalomhoz képest magasabb arányban vannak a különböző típusú bűncselekményeknek az elkövetői a bevándorló közösségek között.

"Mivel a bevándorlás 2015 óta alapvetően ellenőrizetlen módon zajlott Németországban, nagyon sokan érkeztek olyanok is, akik kevésbé szolgálnak rá a befogadó társadalomnak a bizalmára" – emelte ki, és hozzátette, Németország még nem hozott olyan drákói szigorításokat a migráció terén, mint Nagy-Britannia vagy Dánia, Németország területén továbbra is le lehet adni menedékkérelmet.

Ebben is változás jöhet, mert az EP-választáson megerősödtek a bevándorlásellenes politikai erők Németországban, és immár a politikai fősodor, azon belül a szociáldemokraták is, élükön Scholz kancellárral olyan kijelentéseket tesz a migráció kapcsán, amelyek korábban csak a radikális jobboldal narratívájában szerepeltek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×