Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Soós Zoltán polgármester beszédet mond az önkormányzati forrásokból felújított Művészeti Líceum sajtóbejárása után tartott sajtótájékoztatón Marosvásárhelyen 2024. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is marad a magyar polgármester

Soós Zoltán nyerte a marosvásárhelyi polgármester-választást a független jelölt kampánystábja által végzett párhuzamos szavazatszámlálás szerint. Szatmárnémetiben a részleges eredmények alapján Kereskényi Gábornak nagy fölénnyel sikerült megszereznie harmadik mandátumát.

Az erdélyi magyarság egyik "frontvárosának" tartott Marosvásárhelyen a román központi választási iroda által közzétett részvételi adatok szerint a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon 62 637-en szavaztak, ami a választópolgárok 52,30 százaléka.

Az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint Soós számottevő előnnyel került az élre, több mint 22 ezer szavazattal, a második helyen levő Dorin Florea korábbi polgármester 16 ezer szavazatot gyűjtött. A számokat még a nem teljes feldolgozottságnál jegyezték, mikor a 85 szavazókörből 77-ben sikerült megszámlálni a voksokat.

Soós egyedüli magyar jelöltként szállt versenybe, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is támogatta.

A hétfő hajnalig tartó párhuzamos szavazatszámlálás után a független jelölt maga jelentette be győzelmét, hangsúlyozva: idén nehezebb volt nyerni, mint négy éve, mivel nem az egykori polgármester "bábjával", hanem magával Dorin Floreával kellett megküzdenie.

"Marosvásárhely egyértelmű és világos választ adott: nem kér többet ebből, sem bábokból, sem magából a volt polgármesterből, sem annak örökségéből" - jelentette ki a Facebook-oldalán közzétett videóban Soós Zoltán. A második mandátum várományosaként úgy értékelt, hogy a város fejlődést akar, és csapatával folytatni szeretné az elkezdett munkát.

Soós Zoltán 2020-ban független polgármesterjelöltként a magyar pártok támogatásával a szavazatok 50,54 százalékát szerezte meg.

A legutóbbi romániai népszámlálás adatai szerint a 116 ezer lakosú Marosvásárhelyen él az erdélyi városok közül a legnagyobb, mintegy 40 ezer fős magyar közösség.

A részleges eredmények szerint Kereskényi Gábornak is sikerül újráznia Szatmárnémetiben. A központi választási iroda adatai szerint Szatmár megye székhelyén 96 060 szavazópolgár, a szavazásra jogosultak 44,87 százaléka vonult az urnák elé. Az RMDSZ színeiben induló Kereskényi maga jelentette be győzelmét Facebook-oldalán hétfőn hajnalban, miután kiderült, hogy a 74 szavazókörből 18-ban fölényesen, 65 százalékkal vezet.

Úgy értékelt, nem etnikai szavazás történt, a város polgárai nemzetiségtől függetlenül a fejlődésre, az eddig elért eredményekre voksoltak, és az itt élőknek ezután is együtt kell előre haladniuk a fejlődés útján. Rámutatott: Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök-jelölttel számos támadás érte őket egyes román pártok részéről, de a szatmáriak voksukkal bizonyították, hogy számukra az eredmények a fontosak.

A 91 ezres, 28 152 magyar lakost számláló Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor 2016-ban egy ciklus szociáldemokrata városvezetés után szerezte meg a polgármesteri tisztséget. 2020-ban a szavazatok 52 százalékával újrázott.

Az RMDSZ bejelentette, hogy a párhuzamos szavazatszámlálás alapján a szövetségnek sikerült megőriznie a polgármesteri széket a Maros megyei, román többségű Szászrégenben is, ahol Márk Endre polgármester újrázni tudott.

A szövetség tájékoztatása szerint az RMDSZ Székelyudvarhely vezetését is megszerezte, ahol jelöltje, Szakács-Paál István fölényesen nyert a helyi Székelyudvarhelyért Párt színeiben újrázni szándékozó Gálfi Árpád polgármester ellenében. A Hargita megyei város élén 2016-ig állt RMDSZ-es polgármester.

Címképünkön Soós Zoltán Marosvásárhely újraválasztott polgármestere

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×