Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.1
bux:
122799.82
2026. március 4. szerda Kázmér
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelik tüntetők Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Fehéroroszországban mostantól tényleg nem életbiztosítás civilként "tüntetgetni"

Egy új törvény értelmében fegyveres katonákat is be lehet vetni civil tüntetők ellen. A rendelet az ország elnökéhez fűződik.

A hadsereget is be lehet vetni fegyverrel a civilek ellen Belaruszban, ez derül ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendeletéből, amely február 3-án már hatályba is lépett - írja a Lengyelországban működtetett, fehérorosz hírekre szakosodott Belsat.hu portálra hivatkozva a Telex.

Tüntetni tehát mostantól is lehet majd az elnök ellen - mint történt az 2020-ban hónapokig a gyanús választások után, amikor is az elnök hatodszor is nagy fölénnyel nyert (80 százalék) -, de azért bárki könnyen az életével fizethet.

2020-ban egyébként épp a hadsereg bevetésével verték le a tüntetéseket, igaz, akkor ennek törvényi lehetősége nem volt. Most már tehát van.

A rendelet értelmében a katonák a tüntetéseken történő fegyverhasználatért nem kell, hogy feleljenek, a fegyvert kell "csak" előírás-szerűen használni.

Belaruszban az ellenzéki vezetők nagy része börtönben van vagy külföldre kényszerült, de civilek százezrei is elhagyták az országot. Tüntetések egyébként sincsenek már, a hatóságok így is szervezetek tömegeire csapnak le internetes tevékenységek megfigyelésén keresztül.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×