Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Boris Pistorius, Alsó-Szászország tartomány korábbi belügyminisztere nyilatkozik a sajtó képviselőinek Hannoverben 2023. január 17-én, miután Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy Pistorius lesz a következő szövetségi védelmi miniszter Németországban. A tárca eddigi vezetője, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte

Olaf Scholz védelmi minisztere már a partvonalnál várja a kancellárcserét?

A német kancellár – olasz sajtóértesülések szerint – idő előtt elhagyhatja posztját, a németek több mint háromnegyede elégedetlen a munkájával. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint nem jellemző az időközi német kancellárcsere, de elvi lehetőség van rá, ráadásul már két erős ellenfele is van a "jelzőlámpa-koalíciónak".

Mélyen van Olaf Scholz német kancellár népszerűsége, ezért – legalábbis a La Repubblica olasz napilap szerint – idő előtt elhagyhatja a posztját, ami Bauer Bence, Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója szerint az országban szokatlan lenne, de elvileg lehetséges.

"Olaf Scholznak és az általa vezetett szövetségi jelzőlámpa-koalíciónak nagyon rossz közvélemény-kutatási eredményei vannak, együttesen a kormányt alkotó három párt 33 százalékot érne csak el most, ez ugyanannyi, mint a CDU-CSU 33 százaléka, és a németek egy decemberi felmérés szerint 82 százalékos arányban nem elégedettek a kormány munkájával. Így aztán voltak olyan hírek az SPD-n belülről is, hogy megvonják a bizalmat a kancellártól, pozíciójára pedig Boris Pistorius védelmi minisztert jelölnék, de jelenleg ez csak spekuláció" – vázolta az InfoRádióban Bauer Bence.

Önmagában ha az SPD gyenge, egy kancellárcsere annyiban módosíthatná szerinte a helyzetet, hogy Boris Pistorius népszerűbb, mint Olaf Scholz, a védelmi miniszter pedig a közvélemény szerint "jól dolgozott az elmúlt egy évben".

Kancellárcsere – mint rámutatott – akkor lehetséges, ha ezt az SPD-vel koalícióban lévő pártok támogatják, ugyanis úgynevezett kancellártöbbséget kell szerezni a német szövetségi parlamentben, amellyel viszont jelenleg még Olaf Scholz rendelkezik.

"Elképzelhető, nem kizárt, de nem is igazán tartom nagyon valószínűnek, mivel Németországban az ilyen cseréknek nincs tradíciójuk, sokkal inkább

reális lehet az, hogy a szabad demokraták az év során az eredményekkel összefüggésben kilépnek a koalícióból,

kisebbségi kormány alakul, esetleg előre hozott választás lesz. Még az is lehet, hogy az ellenzéki pártok tudják elmozdítani Olaf Scholzot és az egész kormányt" – fejtegette.

Szeptemberben három keletnémet tartományban is választások lesznek, és az elemző szerint elképzelhető, hogy az AfD Türingiában, Brandenburgban és Szászországban is első helyen végez.

"Január 1-jén jelent meg egy olyan közvélemény-kutatás, mely szerint Szászországban az AfD 37 százalékon áll, a CDU-CSU 33 százalékon, rajtuk kívül pedig Bal párt és a Zöldek kerülnek be 7, illetve 8 százalékkal. Azaz már csak pár százalék választja el az AfD-t az abszolút többségtől, és sokan nem csak protestszavazatot adnak az AfD-re, hanem amiatt is a pártra voksolnak, mert nagyon vehemensen, karakteresen kritizálja a jelzőlámpa-koalíciót és fogalmazza meg ellenzéki álláspontját, és ez sok szavazónak, főleg keleten, szimpatikusnak tűnik" – írta le a helyzetet Bauer Bence.

Közben viszont a hagyományos nagy pártoknak továbbra sem "szalonképes" az AfD, elzárkóznak a vele való együttműködésből, a karanténból viszont abszolút többségbe kerülve az AfD ki tudna törni, és onnantól kezdve a korábbi nagy pártoknak nem osztanak lapot.

Hogy Szászországban végül lehet-e majd AfD-s miniszterelnök, abban nem biztos, de "ki hitte volna pár hónappal ezelőtt, hogy 37 százalékra mérik az AfD-t Szászországban, és szeptemberig még sok minden történhet Németországban; ha tovább evickél a kormány, tovább romlanak a migrációs adatok, tovább romlik az általános közérzet Németországban, amely már egyébként is nagyon rossz, nem kizárt, hogy az AfD ilyen pozícióba kerülhet" – vélekedett a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×