eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Getty Images

A gyakorlat felülírt minden ellenkezést: a németek újra Szaúd-Arábiával üzletelnének

Németország kész engedélyezni Eurofighter típusú repülőgépek eladását Szaúd-Arábiának annak ellenére, hogy egy szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt ezt eddig megakadályozták. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta: a németek respektálják, hogy a szaúdiak Izraelt támogatják a Hamász elleni konfliktusban, ezért „tört meg a jég”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter múlt héten közölte: Rijádnak konstruktív szerepe van a közel-keleti biztonsági válságban a Hamász október 7-ei, Izrael ellen indított támadása óta. A tárcavezető szerint bebizonyosodott, hogy Szaúd-Arábia „nem mondott le a normalizáció politikájáról”. Hozzátette: az a tény is ezt támasztja alá, hogy a szaúdiak „elfogják” a jemeni húszi lázadók által Izraelre kilőtt rakétákat, amiért a háláját fejezte ki a német miniszter. Izraeli látogatása alatt jelentette be, hogy

Németország kész engedélyezni Eurofighter típusú vadászbombázó repülőgépek eladását Szaúd-Arábiának.

Németország még 2018-ban a szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamal Hasogdzsi meggyilkolását követően fogyasztotta be a Rijádnak történő fegyvereladásokat – megakadályozva ezzel 48 Eurofighter Typhoon típusra vonatkozó nagyszabású megrendelést, amelyet Londonban írtak alá a szaúdi herceg jelenlétében. A gyilkosságot elsősorban Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek tulajdonította az amerikai hírszerzés.

A Eurofighter (ejtsd: "jurofájter") vadászbombázó repülőgépet az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Spanyolország közösen fejlesztette ki.

A gyakorlat felülírta az elvi álláspontot

Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: az évekkel ezelőtt megkötött nagy értékű fegyverkereskedelmi megállapodás felmondása „érzékeny, potenciális veszteség” volt. Hozzátette: a német külügyminiszter múlt heti bejelentését követően hamarosan valószínűleg újra a korábban aláírt szándéknyilatkozat pontjai lesznek érvényben, pontosabban

a berlini kormánynak a jelek szerint nincs ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy ennek a német–szaúdi egyezségnek „valamilyen gyakorlati megállapodás legyen a következő lépése”,

de a szerződés még nem lépett életbe.

A szakértő úgy véli, a gyakorlat felülírta az elvi álláspontot, amit jól bizonyít, hogy Annalena Baerbock múlt heti nyilatkozatában kiemelte Szaúd-Arábia fontos szerepét a közel-keleti helyzetet illetően. A német külügyminiszter a többi között elmondta: „A világ, különösen a Közel-Keleten, október 7-e óta teljesen más lett. Szaúd-Arábia ezekben a napokban is döntően hozzájárul Izrael biztonságához, és segít megfékezni a regionális tűzvész veszélyét.”

Száznyolcvan fokos fordulat

Az elemző szerint a németek respektálják, hogy a szaúdiak Izrael mellett álltak ki a Hamász elleni konfliktusban, de a fegyverkereskedelmi megállapodáshoz való visszatérés nem jelenti azt, hogy minden területen azonos állásponton lennének. Például számos állam mellett Németország is rendre felszólal az ellen, hogy milyen az emberi jogok helyzete az ázsiai országban. Csiki Varga Tamás úgy gondolja, hogy

a németek szerint Izrael támogatása érdemessé teszi Rijádot arra, hogy a jelenlegi, folyamatosan változó regionális, stratégiai helyzetben partner legyen a fegyverkereskedelemben.

Németország ezzel teljesen megváltoztatta azt a korábbi doktrínáját, amely megtiltotta támadó fegyverek szállítását harci övezetekbe.

Az elmúlt években egyébként több szövetséges is bírálta a német kormányt, amiért nem veszi ki kellő mértékben a részét a védelmi kiadásokból. Erre reagálva Olaf Scholz 2022-ben bejelentett egy 100 milliárd eurós egyszeri stratégiai különalapot, továbbá ígéretet tett arra is, hogy Németország a korábbi 1,4 százalék helyett a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fordítja védelmi célokra. Csiki Varga Tamás szerint viszont ez a modernizációs program sokkal lassabban halad, mint ahogy azt előzetesen tervezték.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×