Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Strasbourg, 2013. március 13.2013. március 13-i kép az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épületéről. A bíróság 2013. április 30-i nem jogerős ítélete szerint Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt jogellenesen tartották foga az ukrán hatóságok azután, hogy előzetes letartóztatásba helyezték. (MTI/EPA/Patrick Seeger) *** Local Caption *** 50749492
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az emberi jogi biztosi pozícióra jelölték őket

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megnevezte a szervezet jövő tavasszal megüresedő emberi jogi biztosi posztjának három jelöltjét - közölte az Európa Tanács.

A miniszeri bizottság által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) eljuttatott listán három jelölt szerepel.

Az egyik Meglena Kuneva bolgár politikus, jogász, újságíró, korábbi bolgár miniszterelnök-helyettes, az Európai Bizottság 2007-2010 között szolgáló fogyasztóvédelemért felelős biztosa, jelenleg az Európai Uniónak az Európa Tanácshoz rendelt nagykövete.

A másik Manfred Nowak osztrák nemzetközi jogász, egyetemi tanár, emberi jogi szakértő, az ENSZ kínzásokkal foglalkozó korábbi különleges ügyésze.

A harmadik Michael O'Flaherty ír emberi jogi ügyvéd, az Európai Unió bécsi központú Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója.

Az Európa Tanács közleményében arról tájékoztatott, hogy a parlamenti közgyűlés 2024. január 22. és 26. között esedékes téli strasbourgi plenáris ülésén választja meg az új emberi jogi biztost a három jelölt közül.

Az új biztos 2024. április 1-jén lép hivatalba, a pozíciót jelenleg betöltő emberi jogi biztos, Dunja Mijatovic megbízatásának lejárta után.

Az emberi jogi biztosi pozíciót 1999-ben hozta létre az Európa Tanács, hogy előmozdítsa az emberi jogok tudatosítását és tiszteletben tartását a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet 46 tagállamában. A biztost hat évre, meg nem újítható időtartamra választják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×