Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
309.05
bux:
137279.35
2026. április 17. péntek Rudolf
Pedro Sánchez spanyol kormányfő sajtóértekezletet tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után 2023. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Fordulat a katalán függetlenségért harcoló párt ügyében

Hiába a tüntetések a szeparatista politikusok amnesztiáját lehetővé tevő törvény és a két párt együttműködése ellen. Pedro Sáncheznek a kormányfővé válásához kell további támogató szavazatokat szereznie, ezért tárgyalt a Carles Puigdemont vezette párttal. Most újabb szervezettel kell majd megalkudnia.

A spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) megállapodott a Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) függetlenségi párttal Pedro Sánchez kormányfővé választásáról - jelentette be Santos Cerdán, a párt szervezeti titkára Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Brüsszelben a tárgyalások lezárását követően.

"Történelmi lehetőség ez egy olyan konfliktus megoldására, amelyet csak politikával lehet és kell is megoldani. A nézeteltéréseket csak tárgyalásos úton lehet és kell is feloldani" - fogalmazott a pártok által aláírt, a teljes kormányzati ciklusra vonatkozó politikai megállapodást ismertetve.

A dokumentum tartalmazza amnesztiatörvény benyújtását a parlamentnek, amely a 2014-ben megrendezett függetlenségi konzultáció, és a 2017-es, alkotmányellenesnek nyilvánított népszavazás miatt jogi eljárás alá vont személyekre vonatkozik. A javaslatot várhatóan a jövő héten terjesztik be a törvényhozásnak - tette hozzá kérdésre válaszolva Cerdán.

Mint mondta, nem volt könnyű megállapodásra jutni két ennyire különböző párt számára, de képesek voltak "találkozási pontokat elérni az állampolgárok jóléte és a problémák megoldása érdekében".

Szavai szerint a megállapodás az ország számára kulcsfontosságú pillanatban történt. "A lehető leghamarabb progresszív kormányt kell alakítani, amely stabilitást biztosít Spanyolországnak" - hangsúlyozta.

A Carles Puigdemont volt katalán elnök vezette Együtt Katalóniáért számára az amnesztia kérdése volt a tárgyalások egyik kulcspontja. A hat éve brüsszeli emigrációban élő politikus ellen távollétében emeltek vádat zendülés és közpénz hűtlen kezelése miatt.

A tervezett amnesztiatörvény miatt hetek óta zajlanak tüntetések Spanyolország különböző városaiban. Madridban a PSOE székháza előtt hétfő és kedd éjjel a tiltakozók összetűzésbe kerültek a rendőrökkel, akik gumibottal oszlatták a kordont bontó tömeget és könnygázt is bevetettek.

A szocialisták az után kezdtek tárgyalni a volt katalán vezetők rehabilitálásáról, hogy IV. Fülöp király október elején Pedro Sánchez ügyvivő kormányfőt kérte fel a miniszterelnöki tisztségre, mert a júliusi általános választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnöke nem kapta meg a törvényhozás támogatását a poszthoz.

Pedro Sáncheznek saját pártja 121 képviselője mellett további 55 támogató szavazatra van szüksége ahhoz, hogy újból kormányfő lehessen. Ehhez már csak a Baszk Nacionalista Párt (PNV) együttműködése hiányzik.

A jogszabályi határidők szerint november 27-ig kell megszavaznia a parlamentnek az új kormányfőt, ellenkező esetben január közepén új választásokat kell tartani Spanyolországban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti: Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×