Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A palesztinokat támogató tüntetés Londonban 2023. október 14-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol 1300 ember életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások 2215 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: Neil Hall

A brit rendőrség tehetetlen a palesztinpártiakkal szemben

A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra - vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójára - tervezett palesztinpárti tüntetések betiltásának.

A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában, a szervezők azonban visszautasították a kérést.

A rendőrségre ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása végett.

Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, "ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas", és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy "másképp nem tudná kezelni a helyzetet".

Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen a súlyos rendbontás kockázatával jár.

A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. Rowley úgy fogalmazott, hogy "itt még nem tartunk", a betiltás egyébként is csak a legvégső eszköz lehet, "amelyet évtizedenként egyszer alkalmazunk".

A szombati tüntetésről elítélően nyilatkozott Rishi Sunak brit miniszterelnök is.

A szervezők azonban válasznyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a londoni tüntetés csaknem két órával a háborús áldozatok emléke előtti, hagyományosan délelőtt 11 órakor tartott jelképes néma főhajtás időpontja után kezdődik, és a menet útvonala az eddigi demonstrációktól eltérően ezúttal messze elkerüli a londoni kormányzati negyed közepén álló emlékmű, a Cenotaph környékét.

Az évfordulós megemlékezések fő eseményét, a Cenotaph megkoszorúzását és a veteránok több tízezres emlékmenetét nem szombaton, hanem vasárnap tartják. Ezen jelen lesz és koszorúz III. Károly király és Rishi Sunak miniszterelnök is.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×