Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Bajorországban és Hessenben is a keresztény pártok győztek, de nem ők nyerték a legtöbbet

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

A "papírforma" szerint Münchenben a kisebbik keresztény párt, a CSU, míg Hessenben nagyobbik testvére, a CDU diadalmaskodott. Mindkét tartományban ugyanakkor leszerepeltek a szövetségi kormánykoalíció pártjai, mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP, de elért eredményükkel a Zöldek sem büszkélkedhetnek.

Az igazi politikai szenzációt azonban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt szereplése jelentette. Az elsősorban az illegális bevándorlás, illetve a menekültek befogadása elleni harcot zászlajára tűző, de a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, valamint Ukrajna támogatását is bíráló párt mindkét tartományban – túlzás nélkül – rendkívüli módon megerősödött. Olyannyira, hogy Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött a második legerősebb párt lett. Az AfD ugyanis a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg, ami a legjobb eredménynek számít a 2013-ban alapított és tartományi választásokon 2014 óta induló párt történetében.

Az AfD rekordnak számító eredményt ért el Bajorországban is, ahol a szavazatok 14,6 százalékával a Keresztényszociális Unió (CSU) és helyi koalíciós partnere, a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt mögött a harmadik legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Választási szereplése egyértelműen bizonyította, hogy a párt immár nemcsak a keleti, hanem a nyugati tartományokban is rohamosan erősödik, ami tükröznek az országos felmérések is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a CDU/CSU pártszövetség után az AfD rendelkezik a legnagyobb országos támogatottsággal.

Míg a hétvégi tartományi választásokon legnagyobb győztese az AfD lett, a legnagyobb vesztes Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD.

Hessenben a szociáldemokraták eddigi legrosszabb helyi eredményüket érték el, de jelentősen visszaestek Bajorországban is. A wiesbadeni kudarc országos súlyát csak növeli, hogy listavezetőjük a szövetségi kormány belügyminisztere, a német menekültpolitika fő felelősének tartott Nancy Faeser belügyminiszter volt. Egybehangzó elemzői értékelések szerint Faeser tartományi szereplésével rendkívül sokat ártott pártjának. Olyannyira, hogy – mint arról a ZDF közszolgálati televízió értesült – nem kizárt a belügyminiszteri tisztségből történő menesztése sem.

A berlini kormánykoalíciónak szóló legfőbb üzenet az, hogy sürgősen változtatnia kell menekültpolitikáján, és a menekültek befogadásának szigorítására, a belbiztonság erősítésére van szükség, de megrendült a bizalom a baloldali koalíció gazdaság-, illetve szociális politikájával szemben is.

Elemzők szerint a kancellárnak üzenték azt is, hogy fel kell hagynia eddigi "óvatoskodó, a döntéseket halogató", a koalíción belül is sok vitát kiváltó politikájával.

Az SPD mellett a másik fő kormányzati vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt volt.

Az FDP Bajországban be sem jutott a helyi parlamentbe, Hessenben pedig csak egy hajszállal ugrotta át a lécet.

A két tartományban tartott választás eredményei alapján elemzők azt valószínűsítik, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben marad az eddigi koalíció. Eszerint Münchenben a CSU az ideológiailag hozzá közel álló Szabad Választók pártjával alakíthat kormányt, míg Hessenben marad a CDU és a Zöldek Pártjának koalíciója.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×