Infostart.hu
eur:
386.9
usd:
333.15
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Bajorországban és Hessenben is a keresztény pártok győztek, de nem ők nyerték a legtöbbet

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

A "papírforma" szerint Münchenben a kisebbik keresztény párt, a CSU, míg Hessenben nagyobbik testvére, a CDU diadalmaskodott. Mindkét tartományban ugyanakkor leszerepeltek a szövetségi kormánykoalíció pártjai, mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD és a liberális FDP, de elért eredményükkel a Zöldek sem büszkélkedhetnek.

Az igazi politikai szenzációt azonban a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt szereplése jelentette. Az elsősorban az illegális bevándorlás, illetve a menekültek befogadása elleni harcot zászlajára tűző, de a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, valamint Ukrajna támogatását is bíráló párt mindkét tartományban – túlzás nélkül – rendkívüli módon megerősödött. Olyannyira, hogy Hessenben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött a második legerősebb párt lett. Az AfD ugyanis a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg, ami a legjobb eredménynek számít a 2013-ban alapított és tartományi választásokon 2014 óta induló párt történetében.

Az AfD rekordnak számító eredményt ért el Bajorországban is, ahol a szavazatok 14,6 százalékával a Keresztényszociális Unió (CSU) és helyi koalíciós partnere, a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű párt mögött a harmadik legerősebb politikai szereplővé lépett elő.

Választási szereplése egyértelműen bizonyította, hogy a párt immár nemcsak a keleti, hanem a nyugati tartományokban is rohamosan erősödik, ami tükröznek az országos felmérések is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a CDU/CSU pártszövetség után az AfD rendelkezik a legnagyobb országos támogatottsággal.

Míg a hétvégi tartományi választásokon legnagyobb győztese az AfD lett, a legnagyobb vesztes Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD.

Hessenben a szociáldemokraták eddigi legrosszabb helyi eredményüket érték el, de jelentősen visszaestek Bajorországban is. A wiesbadeni kudarc országos súlyát csak növeli, hogy listavezetőjük a szövetségi kormány belügyminisztere, a német menekültpolitika fő felelősének tartott Nancy Faeser belügyminiszter volt. Egybehangzó elemzői értékelések szerint Faeser tartományi szereplésével rendkívül sokat ártott pártjának. Olyannyira, hogy – mint arról a ZDF közszolgálati televízió értesült – nem kizárt a belügyminiszteri tisztségből történő menesztése sem.

A berlini kormánykoalíciónak szóló legfőbb üzenet az, hogy sürgősen változtatnia kell menekültpolitikáján, és a menekültek befogadásának szigorítására, a belbiztonság erősítésére van szükség, de megrendült a bizalom a baloldali koalíció gazdaság-, illetve szociális politikájával szemben is.

Elemzők szerint a kancellárnak üzenték azt is, hogy fel kell hagynia eddigi "óvatoskodó, a döntéseket halogató", a koalíción belül is sok vitát kiváltó politikájával.

Az SPD mellett a másik fő kormányzati vesztes a liberális Szabad Demokrata Párt volt.

Az FDP Bajországban be sem jutott a helyi parlamentbe, Hessenben pedig csak egy hajszállal ugrotta át a lécet.

A két tartományban tartott választás eredményei alapján elemzők azt valószínűsítik, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben marad az eddigi koalíció. Eszerint Münchenben a CSU az ideológiailag hozzá közel álló Szabad Választók pártjával alakíthat kormányt, míg Hessenben marad a CDU és a Zöldek Pártjának koalíciója.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×