Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Illegális bevándorlók érkeznek az olasz pénzügyőrség hajóján a dél-olaszországi Lampedusa szigetére 2023. szeptember 19-én. Az olasz kormány megszigorította az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat, mert az előző évhez képest megkétszereződött az idén mostanáig Olaszországba érkezett migránsok száma.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Manfred Weber: Olaf Scholz téved

Egyetlen kormány sem adhat pénzt olyan mentésre, amellyel egy másik országba szállítják az embereket - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki a civil szervezetek támogatása miatt Róma és Berlin közötti vitában foglalt állást a La Stampa című olasz napilapban vasárnap.

Manfred Weber kijelentette, Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek igaza van, Olaf Scholz német kancellár pedig téved.

Az EPP elnöke azzal egy időben nyilatkozott, hogy a német külügyminisztérium közölte: az olasz bírálatok ellenére 2026-ig folytatják a Földközi-tengeren illegális bevándorlókat mentő nem kormányzati szervezetek (NGO-k) finanszírozását. A kérdés szerepelt Giorgia Meloni és Olaf Scholz megbeszélésének napirendjén pénteken Granadában, az európai uniós tagországok vezetőinek találkozóján.

Manfred Weber hangsúlyozta, hogy az életmentés erkölcsi és jogi kötelességnek számít, de Olaszország nem maradhat magára: "egyetlen kormány sem adhat pénzt olyan mentőtevékenységre, amely után a mentett személy teljes mértékben egy másik ország terhére van" - hangoztatta.

Az olasz kormány korábban fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a német kormány 790 ezer euró finanszírozást adott az SOS Humanity berlini szervezetnek, amely 2016 óta a Földközi-tengeren tevékeny, és az olaszországi partokra szállítja a migránsokat.

Giorgia Meloni szeptember 25-én levélben kért magyarázatot a német kancellártól.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes a német fél "ellenséges magatartásáról" beszélt. Antonio Tajani külügyminiszter nem zárta ki, hogy a humanitárius hajók finanszírozása mögött választási érdekek húzódnak. Úgy vélte, a központi kérdés az, hogy "migránsokat akarnak-e menteni, vagy elkerülni, hogy Németországba érkezzenek meg".

Hozzátette, a civil hajóknak abba az országba kell vinniük az embereket, amelyek felségjelzésével bírnak. Ez az egyetlen megoldás annál is inkább, mivel a migránsok Olaszországból más európai országokba akarnak továbbmenni - hangoztatta.

Jelenleg két civilhajó készül kikötni az olasz partokon: a Geo Barents, melyet az Orvosok határok nélkül nevű, francia bejegyzésű szervezet működtet, a következő órákban érkezik meg a Nápoly melletti Salernóba 258 személlyel a fedélzetén. Az olasz Emergency hajója, a Life support Livorno felé tart 69 emberrel. Csütörtökön a spanyol felségjelzésű Open Arms nevű hajó a toszkán Marina di Carrarában ért partot 176 emberrel, és Lampedusa felé tart a német Sea-Watch szervezet Aurora nevű hajója. A német NGO azt is bejelentette, hogy egy újabb hajót vásárolt, a Sea-Watch 5 a következő hetekben kezdi el munkáját a Földközi-tengeren.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×