Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.3
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.
Nyitókép: Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök (b) és felesége, Karin (k) leadja voksát Nürnberg egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Exit poll: Bajorországban a CSU, Hessenben a CDU nyerte a választást

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.

A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a csak Bajorországban működő CSU a szavazatok 36,5-37 százalékát gyűjtötte össze, kissé meggyengülve a legutóbbi, 2018-as választáson elért 37,2 százalékhoz képest. Az összes többi párt jóval 20 százalék alatti eredménnyel végzett.

Hessenben a 16 közül 15 német tartományban működő CDU 34,5-35,5 százalékot szerzett, jelentősen erősödve az öt évvel korábbi 27 százalékhoz viszonyítva. A többi párt ebben a tartományban is rendre jóval 20 százalék alatti eredményt ért el.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai - szociáldemokraták (FDP), Zöldek, liberálisok (FDP) - gyengültek, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (Afd) erősödött mindkét tartományban.

Az AfD Hessenben a második számú politikai erővé léphet elő, az exit poll alapján a szavazatok 16,6 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2018-as 13,1 százalékkal.

A harmadik az SPD 15,7 százalékkal, a negyedik a Zöldek pártja 15,1 százalékkal. Az előző választáson mindkét párt 19,8 százalékot szerzett. Az FDP az 5 százalékos bejutási küszöbön áll, a hétfőre várható hivatalos előzetes választási végeredmény alapján dől majd el, hogy rendelkezik-e képviselettel a következő ciklusban a wiesbadeni Landtagban.

Bajorországban továbbra is a Zöldek a második erő, bár a 2018-as 17,6 százalék helyett 15,7 százalékot szereztek a felmérések szerint.

A harmadik az AfD 15,3 százalékkal, 5,1 százalékponttal erősödve az öt évvel korábbi 10,2 százalékhoz képest.

A CSU eddigi koalíciós társa, a Szabad Választók (Freie Wähler - FW) nevű regionális párt 14,3 százalékot szerzett, ugyancsak erősödött a 2018-as 11,6 százalékhoz képest. Az SPD a szavazatok 8,4 százalékát gyűjtötte össze, gyengülve az előző választáson elért 9,7 százalékhoz képest.

Az FDP várhatóan kiesik a müncheni Landtagból, a 2018-as 5,1 százalék után 3 százalékot szerzett.

Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a "polgári koalíció" folytatását tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.

Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×