Infostart.hu
eur:
362.7
usd:
323.43
bux:
144718.17
2026. október 19. hétfő Nándor
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a Németország oltóanyag-ellátásáról és a koronavírus-járvány elleni nemzeti oltási stratégiáról rendezett videokonferencia utáni sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Henning Schacht

Tartományi választás Bajorországban és Hessenben: tarolhatnak a keresztény pártok

Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán. A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor "lefutottnak" tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.

Bajorországban a német konzervatív pártszövetség kisebbik pártja évtizedek óta egyeduralkodónak számít. A bajor Keresztényszociális Unió, a CSU csak ott működik, míg "nagy testvére, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a többi tizenöt tartományban tevékenykedik.

A CDU-ból és a CSU-ból álló szövetség ugyanakkor hónapok óta jelentős fölénnyel vezeti a német pártok országos népszerűségi listáját, amelyen második helyre immár a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel. A harmadik, illetve negyedik helyen szinte váltakozva a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja osztozik, míg a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.

A bajorországi, valamint a hesseni szavazás kimenetele aligha változtat az országos képleten, a két választás jelentősége azonban semmiképp nem lebecsülhető.

A hivatalos nevén Bajor Szabadállamban nem fér kétség ahhoz, hogy a CSU Markus Söder pártelnökkel és tartományi miniszterelnökkel az élen fölényes győzelmet arat.

Kérdés azonban, hogy kitart-e jelengegi koalíciós partnere, a mindenekelőtt helyi lokális, önkormányzati ügyekre koncentráló Szabad Választók (Freie Wähler) nevű, ideológiailag hozzá közel álló párt mellett. Az egyetlen "bökkenő", hogy a kis párt vezetőjéről a közelmúltban derült ki, hogy fiatal korában meglehetősen antiszemita kijelentéseket tett. Mindez országos felháborodást váltott ki, és maga Markus Söder is elhatárolódott azoktól.

A felmérések szerint a jósolt "papírforma" legalábbis lehetővé tehetné, hogy a CSU partnert váltson, és a Szabad Választók pártját a Zöldek Pártjára cserélje fel.

A kampány fő témája a menekültválság, illetve ezzel összefüggésben a menekültek befogadása volt.

Söder a befogadás szigorításának és a belső határok ellenőrzésének egyik legfőbb szószólója.

A közelmúltban állt elő azzal az elődje, Horst Seehofer által évekkel ezelőtt már felvetett javaslattal, hogy Németország évente 200 ezernél több menekültet ne fogadhasson be. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a rendőri készültség erősítésével fokozzák a harcot az illegális bevándorlás, illetve az embercsempészet ellen.

Ilyen körülmények között a korábbi témák, mindenekelőtt az energiaellátás, továbbá a klímavédelem szinte teljes mértékben háttérbe szorultak.

A meglehetősen ambiciózus Markus Södert egyébként előszeretettel úgy is említik, mint aki a 2025-ös őszi parlamenti választások előtt a konzervatív pártszövetség elnöke, illetve a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet.

Hessen: kisebb tartomány, kisebb tét

Az alig több mint hatmillió lakosú Hessenben már ebből fakadóan is kisebb a tét. Az előzetes felmérések szerint a kormányzó CDU hatalmát ugyanakkor – a bajor CSU uralmához hasonlóan – nem fenyegeti veszély.

Noha a kereszténydemokrata Boris Rhein miniszterelnök lemondott elődjét, Volker Bouffiert váltva "csak" tavaly február óta tartományi miniszterelnök, korábban a helyi törvényhozás elnökeként ismert és népszerű volt.

Hessenben a CDU a Zöldek Pártjával alkot koalíciót, és az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a két párt koalíciós szövetsége a vasárnapi választás nyomán is fennmarad.

Ezzel szemben a hesseni szavazás kihathat az országos kormánykoalíció támogatottságára. A tartományi SPD helyi listavezetője ugyanis Nancy Faeser, az Olaf Scholz kancellár vezette kormány belügyminisztere, a sokat bírált országos menekültpolitika fő felelőse. Faeser a média szerint sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó elállni a hesseni indulástól, annak ellenére sem, hogy a közvélemény-kutatások sem neki, sem pártjának nem sok sikert jövendölnek. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy kudarc esetén sem mond le miniszteri tisztségéről.

Hessenben szintén a menekültválság volt a fő választási téma. A tartományi miniszterelnök azonban Markus Södernél jóval mérsékeltebben fogalmazott. Boris Rhein ugyanis beérte azzal, hogy a menekültek befogadását illetően Németország elérte a terhelhetőség határát.

A szövetség kormány menekültpolitikáját bírálva úgy fogalmazott, hogy a "határtalan nyitottság" nem folytatható.

Végül elemzők kíváncsian várják az AfD támogatottságának alakulását mindkét tartományban. Többségük arra számít, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben a pártra adott szavazatok száma jelentősen növekedni fog.

Címlapról ajánljuk
„A kormány egy év alatt teljesíti 4 év vállalásainak nagy részét” – Magyar Péter maratoni beszéde a parlamentben
megduplázzák a családi pótlékot

„A kormány egy év alatt teljesíti 4 év vállalásainak nagy részét” – Magyar Péter maratoni beszéde a parlamentben

9 százalékra csökkentik a minimálbér szja-ját. Mindenkinek csökken az adója 680 ezer forintos bér alatt, ezzel 250 milliárd forintot hagynak 2,5 millió embernél, ez átlagosan évi 240 ezer forintos plusz jövedelmet jelent. Tartson velünk percről percre!

Üzenet Washingtonból: az EU a tűzzel játszik

Az Egyesült Államok súlyos gazdasági következményekkel fenyegette meg az európai vállalatokat, ha az unió korlátozná az amerikai műholdas szolgáltatók, köztük Elon Musk Starlinkjének piacra jutását. Erről beszélt Washington párizsi nagykövete.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Magyar Péter: 9 százalék lesz az szja a minimálbérig 2027-től, rengeteg ágazatban lesznek béremelések

Magyar Péter: 9 százalék lesz az szja a minimálbérig 2027-től, rengeteg ágazatban lesznek béremelések

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben most mutatja be a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által kidolgozott költségvetésének alapelveit, amelyet „az igazságosság, a fejlődés és az ország újjáépítésének büdzséjeként” jellemzett.Jövőre mintegy 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadója csökken, a minimálbér szja-ja 9 százalékra mérséklődik, és megduplázzák a családi pótlékot. Az édesanyák adómentességénél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki a mentességet. A minimálnyugdíjat 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik, megduplázzák az időskorúak járadékát, megőrzik a 13. havi nyugdíjat, és kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részét is. Az egészségügyi szakdolgozók jövedelme átlagosan 17 százalékkal, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozóké 17,8 százalékkal emelkedik, emellett fokozatosan bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát is. Több adótétel is változik, például a társasági adó, jön a reklámadó, átalakul a kiskereskedelmi különadó. A kormány azt ígéri, hogy a 2100 milliárd forintos többletkiadások vállalása mellett is csökkenthető a büdzsé hiánya: jövőre 4,9 százalék a deficitcél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×