eur:
411.16
usd:
392.23
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a Németország oltóanyag-ellátásáról és a koronavírus-járvány elleni nemzeti oltási stratégiáról rendezett videokonferencia utáni sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Henning Schacht

Tartományi választás Bajorországban és Hessenben: tarolhatnak a keresztény pártok

Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán. A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor "lefutottnak" tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.

Bajorországban a német konzervatív pártszövetség kisebbik pártja évtizedek óta egyeduralkodónak számít. A bajor Keresztényszociális Unió, a CSU csak ott működik, míg "nagy testvére, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a többi tizenöt tartományban tevékenykedik.

A CDU-ból és a CSU-ból álló szövetség ugyanakkor hónapok óta jelentős fölénnyel vezeti a német pártok országos népszerűségi listáját, amelyen második helyre immár a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel. A harmadik, illetve negyedik helyen szinte váltakozva a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja osztozik, míg a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.

A bajorországi, valamint a hesseni szavazás kimenetele aligha változtat az országos képleten, a két választás jelentősége azonban semmiképp nem lebecsülhető.

A hivatalos nevén Bajor Szabadállamban nem fér kétség ahhoz, hogy a CSU Markus Söder pártelnökkel és tartományi miniszterelnökkel az élen fölényes győzelmet arat.

Kérdés azonban, hogy kitart-e jelengegi koalíciós partnere, a mindenekelőtt helyi lokális, önkormányzati ügyekre koncentráló Szabad Választók (Freie Wähler) nevű, ideológiailag hozzá közel álló párt mellett. Az egyetlen "bökkenő", hogy a kis párt vezetőjéről a közelmúltban derült ki, hogy fiatal korában meglehetősen antiszemita kijelentéseket tett. Mindez országos felháborodást váltott ki, és maga Markus Söder is elhatárolódott azoktól.

A felmérések szerint a jósolt "papírforma" legalábbis lehetővé tehetné, hogy a CSU partnert váltson, és a Szabad Választók pártját a Zöldek Pártjára cserélje fel.

A kampány fő témája a menekültválság, illetve ezzel összefüggésben a menekültek befogadása volt.

Söder a befogadás szigorításának és a belső határok ellenőrzésének egyik legfőbb szószólója.

A közelmúltban állt elő azzal az elődje, Horst Seehofer által évekkel ezelőtt már felvetett javaslattal, hogy Németország évente 200 ezernél több menekültet ne fogadhasson be. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a rendőri készültség erősítésével fokozzák a harcot az illegális bevándorlás, illetve az embercsempészet ellen.

Ilyen körülmények között a korábbi témák, mindenekelőtt az energiaellátás, továbbá a klímavédelem szinte teljes mértékben háttérbe szorultak.

A meglehetősen ambiciózus Markus Södert egyébként előszeretettel úgy is említik, mint aki a 2025-ös őszi parlamenti választások előtt a konzervatív pártszövetség elnöke, illetve a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet.

Hessen: kisebb tartomány, kisebb tét

Az alig több mint hatmillió lakosú Hessenben már ebből fakadóan is kisebb a tét. Az előzetes felmérések szerint a kormányzó CDU hatalmát ugyanakkor – a bajor CSU uralmához hasonlóan – nem fenyegeti veszély.

Noha a kereszténydemokrata Boris Rhein miniszterelnök lemondott elődjét, Volker Bouffiert váltva "csak" tavaly február óta tartományi miniszterelnök, korábban a helyi törvényhozás elnökeként ismert és népszerű volt.

Hessenben a CDU a Zöldek Pártjával alkot koalíciót, és az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a két párt koalíciós szövetsége a vasárnapi választás nyomán is fennmarad.

Ezzel szemben a hesseni szavazás kihathat az országos kormánykoalíció támogatottságára. A tartományi SPD helyi listavezetője ugyanis Nancy Faeser, az Olaf Scholz kancellár vezette kormány belügyminisztere, a sokat bírált országos menekültpolitika fő felelőse. Faeser a média szerint sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó elállni a hesseni indulástól, annak ellenére sem, hogy a közvélemény-kutatások sem neki, sem pártjának nem sok sikert jövendölnek. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy kudarc esetén sem mond le miniszteri tisztségéről.

Hessenben szintén a menekültválság volt a fő választási téma. A tartományi miniszterelnök azonban Markus Södernél jóval mérsékeltebben fogalmazott. Boris Rhein ugyanis beérte azzal, hogy a menekültek befogadását illetően Németország elérte a terhelhetőség határát.

A szövetség kormány menekültpolitikáját bírálva úgy fogalmazott, hogy a "határtalan nyitottság" nem folytatható.

Végül elemzők kíváncsian várják az AfD támogatottságának alakulását mindkét tartományban. Többségük arra számít, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben a pártra adott szavazatok száma jelentősen növekedni fog.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×